A Praszivá és a Szalatin tövében, a Lúzsnai-katlanban hosszan elnyúló hegyi falu Lúzsna. A falu közepén álló kőkereszt különösen kedves számunkra. Felirata néma tanújele a Tátra-vidék magyar múltjának. A települést 1669-ben Thököly István árvai főispán alapította felső-árvai gorálok betelepítésével. A bányászat hanyatlása után lakói főként állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak, ma már a turizmus is fejlődő iparág errefelé.
A község ideális északi kiindulópont az Alacsony-Tátra főgerincére. Csak egy-egy komolyabb csúcsra kell meredekebben kapaszkodni, mint például a Latibori-hegyre. Innen keletre már egész szépen kirajzolódik a Chabenyec súlyos tömbje. A sűrűsödő sziklakibukkanások, az erősödő szél és hűvösebb levegő jelzi, hogy a Chabenyec hatalmas gyephavas jellegű gránit tömbje már közel 2000 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A magashegyi élményt erősíti, hogy a csúcs északi oldalait sziklás szakadékok és katlanok szegélyezik. A Chabenyecről azonban csodálatos körkilátás tárul elénk. Észak-nyugatra a Kis- és a Nagy-Fátra vonulatai sejlenek elő. Északra alattunk a Liptói-medence terpeszkedik, felette a Liptói-havasok paravánjával. Keletre a mellékgerinc kiemelkedése, a Szkalka, mögötte a főgerincéből kinövő legmagasabb csúcsok, a Deres, a Chopok és a Gyömbér sorakoznak.