Kevesen tudják, hogy Trianon bizony még lengyel szomszédainknak is szakított egy-két darabkát ősi földünkből. Pedig ez a Dunajec-parti csinos uradalom, Nedec ősi vára ma már a Pieninek lengyel oldalát gazdagítja. A közel százméteres mészkőszirten emelkedő lengyel-magyar határvár annak a Kárpátok kőszirtjein kiépített erődítmény rendszernek a része, amit a tatárdúlást követően IV. Béla királyunk kezdeményezett. A magyar-lengyel kapcsolatokban jelentős szerepet játszó várat, – mint oly sok mindent a környéken – a Berzeviczyek építették az 1300-as években. Fénykorában a Dunajec menti és magurántúli uradalmak központjaként működött és hosszú évszázadokon keresztül olyan magyar családok váltották itt egymást, mint a Drugethek, a Szapolyaiak vagy a Palocsay Horváthok. Aztán jött a nagy háború, majd a vörösök, akik annak rendje és módja szerint, a végső harc jegyében elüldözték innen a magyar tulajdonosokat. Ma már a környék néprajzi értékeit bemutató múzeumnak adnak otthont a sokat látott falak. A felső vár teraszáról, a négyszögletes öregtornyony árnyékából körültekintve megállapíthatjuk, mennyi minden megváltozott itt 100 év alatt. Hogy múlt el a világ és benne hazánk dicsősége: az egykori sekély határfolyót erőmű céljából hatalmas tározóvá duzzasztották. A tó túloldalán a lengyelek határvára, a csorsztini vár köszön ránk. De a szomszédvárak ma már nem a határ két oldalát jelölik, azt ugyanis a kíméletlen történelem uszkve 200 kilométerrel délebbre tolta. Nedecen Alapi Salamon Andor magyar királyi honvéd tüzérőrnagy síremléke, a Szent Rozália kápolna és a Nedeci tűzvészek emlékműve is a magyar vonatkozásokat gyarapítja.
A vár nyitvatartásáról és a jegyárakról itt olvashatsz.
Bármilyen jól is sikerüljön egy-egy tátrai túra, bármilyen gazdagon is lett élményekkel megpakolva a lélek, a Menguszfalvi-völgyben hazafelé tartva alábbhagy a derűs jókedv…
A Magas-Tátra áldozatainak és neves személyiségeinek emlékét őrző Szimbolikus temetőt az 1930-as években kezdték el kialakítani. „A holtaknak emlékül, az élőknek intelmül” szolgáló kegyhely szikláin ma már több mint 300 elhunyt emlékét őrzi emléktábla. Köztük a legrégebbi Wachter Jenőre emlékeztet, aki 1907-ben a Simon-torony ormán vesztette életét. De vannak sajnos egészen új emléktáblák is. Többek között rátalálhatunk a Tátra nagy csodálója, Farkas Zsolt domborműjére is, akit 1997-ben, mindössze 28 évesen, hegymászás közben ért halálos tragédia a Tátrában. A Szimbolikus temető kápolnáját a hegyek áldozatainak emlékére szentelték fel 1934-ben. Itt gyújthatunk mécsest, hogy néma főhajtással emlékezzünk mindazokra, akik az elmúlt századokban örök időkre a Tátra rabjai lettek.
A Szimbolikus temető a Poprádi-tótól és a Menguszfalvi-völgy felől is a sárga jelzésen érhető el, itt olvashatsz róla bővebben.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a temető kápolnája.)
Budapesttől 25 km-re található Csobánka község. A Pilis-hegységben, az Oszoly-csúcs (327 m) – Csúcs-hegy (352m) – Kis-Kevély (488 m) – Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy csoportja által határolt medencében húzódik. Tőle északnyugatra emelkedik a hegység két legmagasabb pontja, a Pilis (757 m) és a Dobogókő (700 m). Itt pár fokkal mindig alacsonyabb a hőmérséklet, mint a környező településeken, ennek köszönhető különleges szub-alpin klímája, mely a légzőszervi betegségben szenvedőknek gyógyírt jelenthet. A település neve “pásztorfalut” jelent.
A Dera-patak partján elterülő Margit-liget a századforduló környékén új korszakot nyitott Csobánka fejlődésében. A patakvölgy legszebb szakaszán Martin Sándor orvos 1897-98-ban épített szanatóriumot, s a környéket elhunyt feleségéről nevezte el Margit-ligetnek. 1909-ben Wettenstein József, a tüdővész elleni szérum feltalálója vette meg és tüdőszanatóriummá alakította. 1917-től hadiárvaházként működött, melyben a szolgálatot a Katolikus Egyház szociális missziós nővérei látták el. 2007-ben 100 évre átadták az épületet a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak. A nővérek nyomdokaiba lépve, ebben a kereszténységet megpróbáló időben, feladatunknak érezzük, hogy minden emberrel megismertessük Krisztus szeretetét és közel hozzuk az embereket az egyházhoz és egymáshoz, ezért született meg a Zarándokház gondolata. A házban 17db szoba található, 3 – 4 illetve 5 férőhelyes elrendezésben. 3 db közös konyha, 3 db közös wc és zuhanyzó szolgálja a nálunk megpihenni vágyó zarándokokat. A benti illetve a szabadtéri kápolnában lehetőség van lelki feltöltődésre, a kastély körüli idilli környezet biztosítja a megfelelő nyugalmat és kellemes kikapcsolódást. A béke szigetének szokták nevezni. Vendégeink a saját maguk által hozott nyersanyagokból elkészíthetik ételeiket a konyhában vagy jó idő esetén a kertben lévő szalonnasütőnél. Az udvaron lévő kemencében lehetőség van kenyér, lángos és húsfélék sütésére.
Csobánkán a zarándokok kedvelt pihenőhelye a Szentkút:
A hely legendája szerint 1842-ben a Pilis erdőségében egy nyáját legeltető pásztornak megjelent Mária egy forrás miatt mocsaras helyen. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak. A legenda egy másik változata szerint a favágók kivágtak egy fát, amelyen egy Mária-kép függött. A fa vérezni kezdett, s ennek hatására kezdődtek meg a búcsújárások. Akárhogy is, a forrásnak már a Mária-jelenés előtt, a XIX. század elején gyógyító híre volt: Lázkutacska, Fieberbründl volt a neve. A jelenés után kapta a Máriakút, Szentkút nevet.
Ugyancsak a szomszédságban helyezkedik el a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja Dobogókő (699 m). A vulkanikus eredetű Visegrádi-hegység megközelítőleg egy háromszög alakú területen helyezkedik el a Duna és a Pilis által közrefogott térségben. A hegységet északon és keleten a Duna, délen a Két-bükkfa-nyereg és a Dera-patak határolja, délnyugaton a Pomáz és Esztergom közötti völgy övezi. Dobogókő klimatikus gyógyüdülőhely, téli-nyári kiránduló- és síközpont, zarándokhely, ahol számtalan meditációra alkalmas hely található. Dobogókő kilátóiból pedig az ország egyik legszebb panorámájában gyönyörködhet.
A legjobb élmény biztosítása érdekében, az eszközadatok tárolásához és/vagy eléréséhez olyan technológiákat használunk mint a sütik (cookie-k). Amennyiben beleegyezik ezen technológiák használatába, olyan adatokat dolgozhatunk fel mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók ezen a webhelyen. A beleegyezés visszautasítása vagy visszavonása bizonyos szolgáltatásokat és funkciókat hátrányosan érinthet.
Funkcionális
Mindig bekapcsolva
A technikai tárolás vagy hozzáférés feltétlenül szükséges az előfizető vagy felhasználó által kifejezetten kért meghatározott szolgáltatás igénybevételének lehetővé tételéhez, vagy kizárólag a kommunikáció elektronikus hírközlő hálózaton történő továbbításának végrehajtásához.
Preferenciák
A technikai tárolás vagy hozzáférés az előfizető vagy felhasználó által nem kért preferenciák tárolásának legitim céljához szükséges.
Statisztikák
The technical storage or access that is used exclusively for statistical purposes.Az a technikai tárhely vagy hozzáférés, amelyet kizárólag anonim statisztikai célokra használnak. Idézés, az Ön Internet-szolgáltatójának önkéntes kötelezettségvállalása vagy harmadik féltől származó további nyilvántartások nélkül az erre a célra tárolt vagy visszakeresett információ általában nem használható fel az Ön azonosítására.
Marketing
A technikai tárhely vagy hozzáférés szükséges ahhoz, hogy felhasználói profilokat hozzanak létre reklámküldéshez, vagy hasonló marketing célból követhessék a felhasználót egy webhelyen vagy több webhelyen.
