Az Árpádok koráig kell visszalapoznia annak, aki Nekcse múltjában kutakodna. II. András királyunk már nevén nevezte, 1403-ban városi ranggal rendelkezett, s ekkor már állt „Castrum Nekchewar” is. Aztán megérkezett a török, s jól befészkelte magát Nekcsére, egészen 1687-ig. A békésebb időkben hercegek és tábornagyok bírták, míg a 18. század már a befolyásos szlavóniai grófi családot, Pejácsevicheket találta itt, akik úgy elnyomták a népet, hogy iskolát nyitottak kastélyukban, s a környező földek megművelésére sok magyart telepítettek be főleg Zalából és Bácskából. Aztán eljött a szép új vörös világ, és a grófoknak nem volt maradásuk, a központban két kastélyuk emlékeztet rájuk. Ma már nehéz elképzelni, de 100 éve még minden tizedik ember magyar volt Nekcsén. Viszont az Óvárosban, ha megszakításokkal is, de több mint 800 éve zúgnak a ferences templom harangjai. A Szent Antal templom és a kolostor kiheverte már a török időket, amikor janicsárlaktanyaként működött. És túl van már a délszláv háborún is, amikor a szerb és horvát erők közötti harcokban a város több épületével együtt súlyosan megsérült. Nekcse 1991. szeptember 21.-én szabadult fel a szerb uralom alól, azóta ez a város ünnepnapja. Ezután alakították meg a horvát hadsereg 132. nekcsei dandárját, mely később jelentős szerepet játszott Szlavónia védelmében és a Papuk-hegység falvainak felszabadításában.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a kastély bejárata.
Magasság: 150 m
A kastély nyitva: hétköznap 8:00–15:00, szombat 9:00–21:00
A Csomád-hegység északi részén fekvő Vártető igazi ínyenceknek való hely. Valószínű, hogy a hegységben túrázók csak elenyésző része jut el erre a vulkáni csonkakúpra, amelynek legmagasabb pontja 1079 méter. Az andezit dagadókúp meredek lejtőit hatalmas kőtengerek borítják.
“A délre néző romos kapun lépünk be a várudvarba. A várkapu bal oldalán még láthatók a kapubástya alapjai. Jobb oldalon egy hatalmas kőbe vésve látható az őr helye. A közel egy méter vastag és két méter magas várfal belső oldalán mély árok fut körbe. Valószínűleg innen termelték ki a fal építéséhez szükséges anyagot. A régészek szerint a mészhabarccsal rakott várfal kora középkori lehet, de a vár központjában vaskori település nyomai is felszínre kerültek. Az 1085 méter magas Vártetőn igen bővizű forrás található, még az 1947-es szárazság idején is ebből itatták az itt legelő állatokat. De a kúthoz más történet is kapcsolódik.
Mesélik, hogy az újtusnádi Tánczos Lázár és Kovács András feljött a Vártetőre vadászni. Megesteledtek, s a kút mellé tüzet tettek, szalonnát sütöttek. Miközben a nyársat forgatták, a tűz mellé ült egy kecske. A kecske a nyársra békát húzott, s azt sütögette, s közben a Tánczos és Kovács kenyerét békazsírral lecsepegtette. A két férfi nézett össze, de nem mertek egymáshoz szólani. Egyszer aztán Tánczos a puskáját elővette, és balkézzel a kecskét meglőtte. Úgy zúgott az erdő, úgy csattogtak a fák, hogy csak… A kecske egybe eltűnt. Másnap, amikor a vadászok jöttek haza, az erdőszélén a kecskét dögölve találták. Úgy tartották, hogy szellem, talán a kút, vagy a víz szelleme ült a tűz mellett, s a nyársra húzott békát verte hozza a vadászok szalonnájához. Még az is tartották, hogyha a Vártetőn jársz, akkor „a bocskort kösd a farcsokodra, mert ha nem, akkor a rézf… baglyok megreszetelnek”.
A Vártető nemcsak védelmi célokat szolgált, hanem kultikus hely is volt. Ezt igazolják a vár északnyugati sarkában található hatalmas kőtömbökbe vésve fennmaradt ősi írásjelek is, amelyek nagy része megtalálható a székely-magyar ábécében is. Erről a természetes oltárról szép kilátás nyílik az Alcsíki-medencére. Amikor még óriások lakták a várat, innen nézhették a tusnádi szántóvető embereket. Mert a tusnádi néphagyomány úgy tartja, hogy amikor az óriás megszomjazott, akkor az egyik lábát a Vártetőre, a másikat meg Büklentőtetőre tette, s úgy ivott az Oltból.” (Forrás: tusnadfurdo.ro)
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a hegycsúcs.
Magasság: 1079 m
Nyitva: 0–24
Megközelítés: Tusnádfürdőről a kék jelzésen, a Vártető alatti elágazástól a kék kör jelzésen (2,3 km; 1 óra 20 perc; 377 méter szintemelkedés).
