Feketevár

Kisaranyos falu fölött emelkedve a meredek ösvény Feketevár romjaihoz vezet. A vár története a közeli aranymosó helyek tevékenységéhez kapcsolódok, valószínűleg a 13-14. században épült, és a 15. század folyamán már elpusztult.

Kicő

1813-ban az olasz eredetű hercegi család sarjának, Odesalchi Artúrnak úgy megtetszett a romantikus kastély, hogy megvásárolta, és nem is annyira védelmi célokból, mint inkább a történelem iránti rajongásból alakítgatta, többek között a Nebojsza tornyot építette hozzá. 1903-ban már Habsburg Ágoston főherceget találjuk itt, aki Kicőt tapolcsányi uradalmához csatolta.

Az erdős-hegyes vidéken fekvő Kicő lakói közül sokan mészégetéssel foglalkoztak. A falu szélén már csak romjai maradtak a régi mészégető kemencéknek.

Hrussó vára

Rövid sétával érjük el a Tribecs egyik kúpján emelkedő Hrussó várát. A régi királyi várról kevés történet maradt fenn, de egy 1475-ben történt tragikus esemény emléke a mai napig kísért falai között: Egy bizonyos Szerdahelyi Pál volt az, aki rárontott druszájára, Szelcsényi Pálra. A várurat megölte, feleségét és hat leányát meztelenre vetkőztette és kikergette a környező vadonba, majd a várat kifosztotta. A csúf eset híre a királyhoz is eljutott, aki azon nyomban vissza is foglalta az erősséget. Mivel a Rákóczi szabadságharc idején Hrussó a kurucok oldalára állt, nem lehetett más a végzete, mint a pusztulás.

Kistapolcsány

Aranyosmarót előtt a vármegye székhelye Kistapolcsány volt. A vezérlő fejedelem is többször megfordult itt. A gyönyörű kastély a Keglevich és a Zichy grófok emlékét őrzi, ma múzeumként működik. A kastély kertjében egy kisebb vadászkastély is épült. Körülötte Stróbl Alajos remekbe szabott vadász tematikájú alkotásai díszítik a parkot.

Szalóka

Az 1944-es szovjet megszállást követően a faluból 108 férfit hurcoltak el a szovjet haláltáborokba, közülük 58-an soha nem tértek haza. 1988-ban Szalóka népe a temetőkertben jelképesen újratemette az áldozatokat. Ez volt az első emlékmű Kárpátalján a sztálini lágerekben és a II. világháborúban elesettek emlékére.

Kapi vára

Sáros szomszédságában találjuk Kapi várát. A királlyal szembe forduló Amádék vára volt ez, s miután a rozgonyi csatatéren Károly Róbert legyőzte az oligarchákat, várukat is elfoglalta és le is rombolta. Aztán jött Zsigmond király és hűséges főnemesének, a Kapi család ősének, Kaproncai Andrásnak adta, aki neki is látott újjáépíteni.

A vidéket elkerülte a török, de ez a vár sem maradhatott ki a kuruc szabadságharcból. És mi más lett volna ezért jutalma, mint hogy a császári katonák felgyújtották.

Sáros vára

A Tarca völgyét őrzi Sáros vára. Évszázadokon át vármegyeszékhely, Árpád-házi királyaink menedéke. Vak Béla királyunk ide temette lányát, Zsófiát. IV. Béla pedig itt lelt menedékre a muhi csatavesztés után. A királyi vár később a Perényieké lett. Szerepet kapott a 17. századi kuruc küzdelmekben is. Végzetét Thököly kapitányának, Székely Mártonnak köszönhette, aki felgyújtotta, nehogy a császáriak kezébe kerüljön. 1701-ben a császáriak a Várhegy alatti kastélyából hurcolták fogságba Sáros vármegye főispánját, hogy aztán Eperjesre, majd Bécsújhelyre vigyék. II. Rákóczi Ferenc volt a rab.

Martonyi háromhegyi pálos kolostor

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostorának romjait találjuk Martony közelében, az Aggteleki Nemzeti Parkban. A kolostorépítést 1344-ben kezdték meg a pálosok a helyi nemesi Tekes családdal egyetértésben. A szerzetesek egészen 1550-ig éltek a kolostor falai között.

Jézuskiáltó

A Nagy-Küküllő völgye Keresztúrnál több kilométeres medencévé szélesedik. A síkot övező dombok legnevezetesebbje, a Jézuskiáltó. Tetején az ősi fakereszt helyén az első világháború után a 144 hősi halott emlékét hatalmas kőkereszttel örökítették meg.