Harasztiban a 1980-as évek második felétől működött helytörténeti múzeum, melyet Gyurkovics Hunor festő- és grafikusművész rendezett be, aki egész életében előszeretettel gyűjtötte a régiségeket. Bár a délszláv háború miatt a múzeum is bezárt, a megmentett tárgyakat 2010-ben ismét kiállították Gyurkovics Néprajzi Gyűjtemény néven. A haraszti tájház ma a vidék egyik leggazdagabb néprajzi gyűjteménynek ad otthont. Bővebben
A reformáció iskolateremtő törekvésének köszönhetően a 16-17. században Darócnak bizonyíthatóan már létezett iskolája. 1826-ban építettek új „oskolaházat”, amely a javításokkal 1879-ig szolgált, amikor helyére téglából tágas épületet emeltek. Mielőtt az egyház hozzákezdett volna az építkezéshez, mérnöki számítást kért a várható költségvetésről. Az iskolaház költségvetése majd 2830 forintra rúgott, és terveit Czudtanich Gyula mérnök baranyavári keltezésű levelében küldte el a település lelkészének 1878. július 19-én. Bővebben
Sokan elmentek, alig hetvenen maradtak. Helyükre a csend és a nyugalom költözött Gömörszőlősre. A trianoni határon inneni „kis Gömör” apró Árpád-kori zsákfalujában a hagyományos életforma kifakulóban van: az önellátó paraszti gazdaság földműves, állattenyésztő, erdőgazdálkodó munkaeszközei a virágzó földekről a néprajzi gyűjteményekbe kerültek. Mégis, sokan jönnek ide, ismerkedni a paraszti kultúra megőrzött értékeivel, és olyanok is akadnak, akik a letelepedés útját választják. Az ökológiai szellemű falufejlesztési programnak hála sorra újulnak meg a régi épületek, egyre többen térnek vissza a hagyományos életformákhoz, így válik Gömörszőlős ökofaluvá.
Az 1824-ben épült református templom lelkésze 1849-ben nem volt más, mint Tompa Mihály.