Rendhagyó földrajzórák Erdélyben

Rendhagyó földrajzórák Erdélyben

2018 őszén immár negye­dik alka­lom­mal indul­tunk közön­ség­ta­lál­ko­zók cél­já­ból erdé­lyi kör­út­ra, ám ez az út merő­ben más volt, mint az eddi­gi­ek, hisz most főként isko­lák­ban, gye­re­kek­nek mesél­tünk a haza­já­rás kulisszá­i­ról, élmé­nye­i­ről, hát­te­ré­ről. Az út szer­ve­ző­je az Erdé­lyi Kár­pát Egye­sü­let volt, nekik köszön­he­tő­en tart­hat­tunk elő­adá­so­kat Kolozs­vár­tól egé­szen Kovász­ná­ig.

Szo­ká­sunk­hoz híven erről az erdé­lyi kör­uta­zás­ról is készí­tet­tünk sta­tisz­ti­kát: 8 város, 12 isko­lá­já­ban, 980 gyer­mek ismer­te meg a Haza­já­ró cél­ja­it, mun­ká­ját, üze­ne­tét. A leg­több isko­lá­ban szin­te a nul­lá­ról kel­lett indul­nunk, hisz 2018 táján a fia­ta­lok nem fel­tét­len a tele­ví­zi­ó­ból isme­rik meg a körü­löt­tük lévő vilá­got, így a Haza­já­rót is szin­te alig ismer­ték néhá­nyan. Ez ter­mé­sze­te­sen nem szeg­te ked­vün­ket, sőt egy­faj­ta kihí­vást jelen­tett mind­az szá­munk­ra, hogy sze­mé­lye­sen ismer­tes­sük meg az inf­lu­en­ce­rek és vlog­ge­rek korá­ban a diá­kok­kal azo­kat az érté­ke­ket, ame­lyek a Haza­já­ró fóku­szá­ban áll­nak.

Üze­ne­tünk min­de­nütt cél­ba ért, elő­adá­sa­ink nagy sikert arat­tak. Maros­vá­sár­he­lyen pél­dá­ul alig sza­ba­dul­tunk a gye­re­kek gyű­rű­jé­ből, pedig már egy másik isko­lá­ban volt jele­né­sünk. Kolozs­vá­rott négy nagy múl­tú isko­la ódon falai is tanúi lehet­tek a szűn­ni nem aka­ró taps­vi­har­nak. A gyer­gyó­szent­mik­ló­si Sala­mon Ernő Gim­ná­zi­um külön­le­ges hely­szín volt szá­munk­ra, hisz annak ide­jén Erőss Zsolt­ra emlé­ke­ző fil­münk is innen indult. Erdő­vi­dék is fon­tos helyet fog­lal el a szí­vünk­ben, így Baró­ton ket­tő­zött lel­ke­se­dés­sel mesél­tünk a Gaál Mózes Álta­lá­nos Isko­lá­ban. Bras­só­ba és Négy­fa­lu­ba már nem elő­ször érkez­tünk elő­adás cél­já­ból, de a „non plus ult­ra” Kovász­na volt, hisz nem min­den nap tart­ha­tunk élmény­be­szá­mo­lót a Kár­pát-meden­ce leg­dél­ke­le­tibb szeg­le­té­ben, Kőrö­si Cso­ma Sán­dor és Mikes Kele­men szü­lő­föld­jén.

A diá­kok­nak szó­ló elő­adá­sok mel­lett estén­ként hagyo­má­nyos közön­ség­ta­lál­ko­zó­kat is tar­tot­tunk: elő­ször vol­tunk e cél­ból Kolozs­vá­ron, Nagy­bá­nyán és Csík­szent­do­mo­ko­son, míg Baró­ton, Gyer­gyó­dit­rón már vissza­já­ró, haza­já­ró ven­dé­gek vol­tunk. A hely­szí­nek köz­ti uta­zá­sok sem tel­tek ese­mény­te­le­nül, hisz fel­ke­res­tük erdé­lyi bará­ta­in­kat, akik sok eset­ben a leen­dő „ispán­há­ló­zat” tag­jai, illet­ve meg­lá­to­gat­tunk egyes Haza­já­ró Pon­to­kat is. (lásd: https://hazajaroegylet.hu/uticelok/?hazajaro_pont) Jövő­be­ni erdé­lyi film­je­ink­hez is kivá­ló ötle­te­ket kap­tunk: Gáll Leven­té­nek köszön­he­tő­en meg­néz­tük, miként zaj­lik Csík­ban a szám­adás (a juhok behaj­tá­sa és szám­ba­vé­te­le a havas és a téli szál­lás közt), míg Olasz­tel­ken Nagy György kovács­mes­ter műhe­lyé­be néz­tünk be. Utunk csúcs­pont­ja a novem­ber 3‑i csí­ki Haza­já­ró túra volt, mely­nek során közel 130-an Csík­szent­do­mo­kos­ról mász­tuk meg a köze­li Gara­dos-tetőt Lacz­kó Árpád, Hor­váth Alpár és Gáll Leven­te kala­u­zo­lá­sá­val. Fel­ug­rot­tunk a Szent Anna-tóhoz is, ahol med­vét is lát­tunk, így már tény­leg érde­me­in­ken felü­li lett vol­na a hely­szí­nen kiszur­kol­ni a Csík­sze­re­da Dina­mo Buka­rest felett ara­tott győ­zel­mét, amely­re egyéb­ként volt jegyünk, de közön­ség­ta­lál­ko­zós köte­le­zett­sé­ge­ink miatt azt tovább kel­lett adnunk erdé­lyi bará­ta­ink­nak.

Összes­sé­gé­ben egy nagyon sike­res hetet zár­tunk, úgy érez­zük sok gyer­mek szí­vé­ben ültet­tük el a hon­is­me­ret gon­do­la­tát és csi­nál­tunk ked­vet a ter­mé­szet­já­rás­hoz!