„Isten hozott!” fel­irat fogad­ja a messzi­ről jött ván­dort Goulburn-ben, a pálo­sok Pen­ro­se Park­já­ban. „Isten áldd meg a magyart”, foly­ta­tó­dik a magyar kápol­nán a fohász, s meg­erő­sí­té­sül itt van a Magya­rok Nagy­asszo­nya is. A kop­ja­fák egy másik magyar kápol­ná­hoz vezet­nek. Mert egy­ből ket­tő is épült a kicsi völgy­ben.

Az óce­án­par­ton, ahol kikö­töt­tek a bete­le­pü­lők, köz­tük a II. világ­há­bo­rú után a bol­se­vik elnyo­más elől mene­kü­lő magya­rok ezrei, a befo­ga­dá­sért hála, emlék­táb­lát is állí­tot­tak.

A déli fél­te­ke leg­ma­ga­sabb iro­da­épü­le­te, az Eure­ka Tower. A kilá­tó­ból merész kör­pa­no­rá­ma nyí­lik a város­ra és kör­nyé­ké­re. Oda­lent lát­szik a Kirá­lyi Bota­ni­kus Kert, ben­ne Vic­to­ria állam kor­mány­zói palo­tá­já­val.

Érde­mes a Yar­ra folyón átíve­lő Prin­ces-hídon átkel­ni. Mel­bourne köz­pont­ja, a Fede­ra­ti­on squ­a­re, ame­lyen már a Szent Pál kated­rá­lis emel­ke­dik.

Brigh­ton­ban van az egyik leg­hí­re­sebb ten­ger­part­ja, ahol az egy­sze­rű, de szí­nes für­dő fahá­zak a szel­fi­ző turis­ták ked­velt cél­pont­jai.

Az óce­án­ban strá­zsá­ló osz­lop­óri­á­sok közül ma már csak csak hét apos­tol maradt. A töb­bit a hul­lá­mok állan­dó ost­ro­ma ledön­töt­te.

A Kos­ci­usz­ko Nem­ze­ti Park­ban jól kiépí­tett és jel­zett ösvé­nyen, bámu­la­tos erdő­ben, bőv­ízű pata­kok men­tén kapasz­ko­dunk fel a hegy­re. A növény­vi­lág tény­leg egzo­ti­kus. A fák pél­dá­ul lát­ha­tó­an nem a lomb­ju­kat, hanem a kér­gü­ket hul­lajt­ják.

A Coo­ta­pa­tam­ba-tó egyi­ke a föld­ré­szen talál­ha­tó, gleccse­rek vissza­hú­zó­dá­sá­val kiala­kult, jég for­mál­ta öt tónak. Benn­szü­lött, abori­gi­nal ere­de­tű neve azt jelen­ti: „a hely, ahol a sas ivott.”

Az ame­ri­kai füg­get­len­sé­gi hábo­rú len­gyel hősé­ről, Tade­usz Koś­ci­usz­ko tábor­nok­ról elne­ve­zett tető­ről kör­be tekint­ve a Snowy-hegy­ség vég­te­len­nek tűnő vonu­la­tai hul­lá­moz­nak.