"Az átlagos földrajzi műveltséggel rendelkező európai a földrészek közül Ausztráliát ismeri legkevésbé. Barátságtalan éghajlat, fegyenctelep, kenguru, bumeráng, juhtenyésztés, néhány városnév, - ez minden, amit erről a távoli világrészről tud. A rettentő sivatagok, az őslakosság visszataszító tulajdonságai miatt az érdeklődő figyelme inkább más, vonzóbb tájak felé fordult. Kevesen tudnak arról, hogy ez a világrész olyan természeti szépségekkel is rendelkezik, amelyek méltán felvehetik a versenyt a földkerekség legszebb pontjaival."
Most, hogy lassan bezárul ausztrál körutazásunk, igazolhatjuk, hogy így van ez a Tasmán-tenger partján, Victoria állam és fővárosa, Melbourne környékén is. Az 1800-as évektől – az aranyláz nyomán – olyan ütemben gyarapodott népességében és gazdaságában, hogy röpke két évszázad alatt szinte behozta a vén Európát. Igaz, itt nem találunk évezredes kultúrkincseket, de annál szebb természeti környezetet. Persze mi elsősorban nem ezekért jöttünk, hanem hogy kezet rázzunk és eszmét cseréljünk e távoli földrészre kényszerült honfitársainkkal.