Szuhárd-hegység – Téli túra a bukovinai határhavason
Hazajáró műsorok

Szuhárd-hegység – Téli túra a bukovinai határhavason

184. rész
"A Kárpátok külső ívén járunk, egy olyan hegységben, amelyről még csak leírás sincs magyar nyelven. Annak ellenére, hogy legmagasabb pontja, az Emberfő ezer évig őrizte a magyar hazát."
Kenyeres Oszkár

Mielőtt a hazajáró vándor a Kárpátok bérceire indul, térkép fölé hajol és felüti a földrajzi és turista irodalmat: mégis, mire számítson a kiszemelt hegységben. Nos, a Kárpátok külső ívén, Bukovina és Észak-Erdély határán, a Radnai- és a Kelemen-havasok között akad egy vonulat, amiről bizony egy sor nem sok, annyit sem talált. Mégsem szegte kedvét, sőt, inkább feltüzelte, milyen lehet ez a szomszédainál szerényebb kivitelű hegység a kárpáti vízválasztón. Nem vártunk tavaszig, egyből a tél kellős közepén érkeztünk felfedezni a Szuhárd-hegység ismeretlenül is izgalmas zimankós hegyvilágát. A központi tömbjéről délre folyó vizeket a Koszna, míg a keletre csorgókat az Aranyos-Beszterce gyűjti össze, Etelközbe tartván. Csak a nyugati vízfolyások egyesülnek a Nagy-Szamosban, hogy a Kárpát-medencét öntözzék. Odalent, a hegyközi Dornai-medencében is akad egy-két történelmi látnivaló: köztük egy erősen patinás, megkopott fényű gyógyfürdő.

Látnivalók / Erdély / Beszterce-Naszód
Dornavátra

Kevesen ismerik az Aranyos-Beszterce és a Dorna folyók egyesülésénél fekvő Dornavátrát. Ahol egykoron hazai és külföldi turisták sokasága járt-kelt és áldotta a mofetták, gyógyvizek, és a kristálytiszta levegő jótékony hatásait, ma már újfajta tömegek és megroskadt színfalak várnak. Mert ahogy a Monarchiát letaszították a történelem forgó-színpadáról, úgy kopott meg Dornavátra hajdani fénye is az elmúlt 100 esztendőben. Az 1700-as években pásztorok fedezték fel a környék ásványvízforrásait, amiket el is neveztek borkutaknak. 1775-től üdülőközpont épült köréjük, az egyre népszerűbb fürdőhely híre aztán Bécsig is eljutott. Ferenc József és Ferdinánd is élvezte itt a boldog békeidőket. 1886-ban Ferenc József maga támogatta a település további fejlesztését. Ekkor épültek palotái, vasútállomásai, temploma és iskolája is. Régi idők tanúja az 1871-ben foglalt, majd a monarchia néhai mezőgazdasági miniszteréről, Falkenheinról elnevezett forrás is.

1907-ben Dornavátra már városi rangot is kapott, de a világháborúk, az elcsatolás, az államosítás megpecsételték az üdülő sorsát. A fürdőket a kommunista időkben a román munkásosztály tagjai látogatták, kezelési jegyekkel. Egyelőre úgy tűnik az új rendszer sem képes élni Dornavátra adottságaival, a város szebb jövőre vártában tovább sorvadozik.

Bővebben...
Túra a Nagy-Szuhárdra

A Dorna völgye ideális alaptábor a környező havasokhoz. Első utunk a Tojás-hegyre vezet. Erről a hegységről se magyar nyelvű térkép, se leírás nincs. Keskeny erdőírtáson emelkedünk a csúcs felé.

A Koszna menti erdőben már a Szuhárd fő tömbjére igyekszünk, a hágó felé. A Borgói-havasok és a Szuhárd közötti Rotunda-hágó hordozza magán az ezeréves határt, amely egyben a Kárpátok vízválasztója is.

A Szuhárd-hágóról jól látszanak a Radnai- és a Borgói-havasok, de a távolból felénk intenek a Kelemen-havasok. Innen továbbhaladva érjük el a csúcsot, ahonnan pazar kilátás nyílik. Előtűnik a Csalhó, a Hagymás-hegység és a Besztercei-havasok is, míg keletre a Gyamaló, a Ráró és az Obcsinák hajolnak Etelköz fölé. Sőt, odafent a Máramarosi-havasok keretezik a tájat.

A Szuhárd, akármilyen elárvultnak is tűnik nevesebb társai között, azért arra büszke lehet, hogy ölében ring a Szamos egyik ágának a bölcsője. Innen érdemes továbbmenni az Emberfő-csúcsra, ahol lélegzetelállító körpanoráma vár minket.

Bővebben...