A Tarcal lankái mögé bújva a feledés homályába merült, pedig remek természeti adottságokkal és gazdag történelemmel megáldott vidék a Duna és a Száva között a Szerémség. Az ókori Római Birodalom virágzó tartománya volt Szirmium, ahol a népvándorlás zivataros idői után az avarok rendezkedtek be. A középkorban már a Magyar Királyság egyik leggazdagabb vidéke lett. Termékeny földjei, a Tarcal déli lejtőin művelt szőlőfajtái egész Európában hírnevet szereztek a Szerémségnek. Az aranykornak a török hódoltság vetett véget, amikor magyarok tömegei hulltak el vagy menekültek északra, miközben helyükre délszláv népek húzódtak fel. A szerémségi magyar szórvány szigetek ma is vészesen fogyatkoznak a nagy szerb tengerben.
Szerémség — A Szávától a Dunáig a déli végeken
198. rész
A Száva bal partján, ahol a Szerémi-sík a Tarcal lejtőivel találkozik, ott fekszik Szávaszentdemeter. Vajon tudják‑e modernkori lakói, micsoda múlt van a lábuk alatt. Már a kelták megtelepedtek itt, majd a rómaiak, akik Sirmium Coloniát Pannónia provincia egyik virágzó központjává fejlesztették. Az ókori város romjai között sétálva jó, ha tudjuk, hogy olyan történelmi alakok születtek itt, mint Aurelianus, Traianus, Maximiliánus császár, vagy éppen Szent Demeter vértanú, akinek tiszteletére már az V. században templom épült. A kereszténység igen korán gyökeret vert itt, így a város hamar püspöki székhely lett. Aztán jöttek a hunok, majd az avarok, végül a magyarok, akik újjá is építették Szávaszentdemetert. A török hódoltság századai után a Habsburg katonai határőrvidékhez tartozott, aztán jött Trianon és bekebelezték a különböző délszláv államalakulatok
Bővebben...Szabács a 15. században a törökök által épített várral büszkélkedhet. 1476-ban Mátyás király seregei ostromolták, először sikertelenül, ám a király cselhez folyamodott, és Mátyásnak sikerült bevennie az erős Szabácsot.
Bővebben...A magyarok a 19. században, Kishegyesről és a Dunántúlról költöztek ide, Satrincára. 1850-ben római katolikus templomot is építettek maguknak, melyet első Szent királyunknak, Istvánnak szenteltek. Hitüket minden időben megtartották, ehhez adtak erőt azok a magyar szentek és királyok, akiknek freskói a templombelsőt díszítik. Van itt magyar egyesület és tájház is.
Bővebben...Régi magyar falu Karom, újabb nevén Karlóca. A török hódításig a Báthoryak birtoka volt, majd a Hódoltság része. 1699-ben a Habsburg Birodalom és a török Porta itt kötötték meg a békét, melynek értelmében a Temesköz kivételével minden magyar terület visszatért a Magyar Királysághoz.
Karlóca közelében, a Tarcal lankáin találhatók a hajdan világhírű szerémségi szőlők, hazánk egykor legjelentősebb, mára feledésbe merült borvidéke.
Bővebben...