Szalontai-sík – El nem sodort falvak a Fekete-Körös vidékén
Hazajáró műsorok

Szalontai-sík – El nem sodort falvak a Fekete-Körös vidékén

188. rész

“Biharország legközepén, ahol a Bihar hegység utolsó hullámai belesimulnak az Alföld végtelen síkjába: széles, kanyargós folyóvölgy simul bele az Alföld végtelenébe: a Fekete Körös völgye. Afféle se alföld, se hegység, se dombság: átmeneti táj ez a síkság és a Bihar között. A Körös adta meg domborzatának leglényegesebb alapvonásait, s a növényzet, erdő és mocsár volt a honfoglalás óta megszakítatlanul itt élő magyarságnak eltartója, s ez szabta meg életformáikat.”

 Fodor Ferenc: Szülőtájam földje (1942)

Ahogy a bihari hegyek szorító öleléséből megszabadulva a Fekete-Körös átalakul, úgy változik a kitárulkozó Alföldön az emberi nyelv és kultúra is. „El nem sodort magyar falvak” kísérik a folyó útját, s ellenállva a történelem árjainak, makacsul tartják magukat. Hogyne tartanák, hisz itt őrködik a tájban egy tajtékpipás magyar író szelleme, akinek Toldija erről a kopár szikről indult diadalútjára, és „aki úgy megművelte a nyelvet, mint földművelő a földjét: kiápolva belőle minden kalászt, mely magyar földben sarjadt.”

Látnivalók / Partium / Biharország

Ott, ahol a Fekete-Körös a síkságra lép, a Belényesszentmiklós feletti teraszon, egy Árpád-kori pálos kolostor templomának megrogyott tornya, mint megcsonkított magyarságunk jelképe kiált az ég felé. Úgy regélik, a tatárdúlás előtt, hercegi palota, Géza király vadászkastélya állt itt, kedvenc vadászterületének szívében. A folyó kiszélesedő völgyének teraszain települt falvak múltunk legősibb rétegeiben gyökereznek.

Bővebben...

Miután Bélfenyér öreg, román kori katolikus temploma „oly kicsi vala, hogy híveinek felét sem fogadhatá magába,” Kollonitz László nagyváradi püspök 1785-ben új Isten házát emelt helyére.

„Istenemnek, fajomnak.” Ezt hirdeti a templommal szemben az egykori zárdaépület, amit már Bunyitay Vince kanonok építtetett a leánynevelő vincés nővérek számára.

1949-ben elüldözték az apácákat, de a visszaszolgáltatott ház, hála Kiss Márton plébánosnak és a Kolping Családegyesületnek, ma újra a felnövekvő nemzedék szülőföldön maradást szolgálja.

Bővebben...

A Fekete-Körös mentének ezt az ősi élővilágát és geológiáját kutatta Csák Kálmán is, aki az 1950-es években alapított Tenkén természettudományi múzeumot, hiszen a Fekete-Körös vidéke igen gazdag földtani értékekben.

A református parókia kertjében egy új Kossuth-szobor hirdeti a magyar múltat. Az eredetit még 1899-ben állították.

Bővebben...

Nagyszalonta lakóit nem kímélte a történelem. Először a tatár, majd a török dúlás után néptelenedett el a falu, mígnem 1606-ban Bocskai István 300 hajdút telepített ide. 1620-ban kezdték meg a vár építését, amiből csak egy torony maradt meg az utókor számára, az úgynevezett Csonkatorony.

A századfordulón felavatott Kossuth-szobor húsz éven át díszítette Szalonta főterét, aztán 1920-ban az új impérium ismeretlen tettesei ledöntötték. Újabb húsz esztendőnek kellett eltelnie, hogy Nagyszalonta felszabaduljon, s a Csonkatoronyba menekített szobor visszatérjen eredeti helyére.

És visszaszállt a városháza tetejére a száműzetésre ítélt turulmadár is. Ahogy a Bocskai-oroszlánok is újra büszkén őrzik a város és az Arany család címerét.

Van mire és kire büszkének lennie Szalontának. A református templom túloldalán egész szoborpark hirdeti a város nagy szülötteit. Arany János mellett szobrot kapott Sinka István, Zilahy Lajos, Kulin György és Kiss István is.

Arany János ott ücsörög és szemléli a változó város képét a Csonka-torony bejárata fölött is. Az emeleten múzeum őrzi emlékét.

Bővebben...