Szalánci-hegység – Vártúra a derűs Füzértől a borús Szaláncig
Hazajáró műsorok

Szalánci-hegység – Vártúra a derűs Füzértől a borús Szaláncig

113. rész
"A Ronyva völgy mentén a Szalánci hegyek külön csoportja emelkedik. E hegycsoport közepét tágas völgység fekszi meg, a tömör hegység bomladozni kezd. A bomlás már Szaláncnál kezdődik és folytatódik tovább a Milicben, és a trianoni határt hordozó többi kisebb hegycsoportban. Akad nevezetesség, látnivaló ebben a hegycsoportban is. Fenn a nagyszalánci várnak meredek hegykúpon álló falai, lenn, közel a trianoni határhoz a meghitt erdei környezetben pihenő Izra-tó. Még az erdők is ugyanazok, akárcsak ideát. Idehaza szűkre szabott megcsonkult hazánkban sok-sok mása él a Sátorhegység tájképeinek, csak az ép-haza határain és a Kárpátokon túl nincs párja ennek a jellegzetesen magyar hegyvidéknek. S mégis elvették…"
Strömpl Gábor: A Sátorhegység túlsó fele (1937)

Elvették, bizony, s mindjárt ketté is szabták a Tokaj-Eperjes-hegylánc középső tagját, a Szalánci-hegységet, a Nagy-Milic hegycsoportot pedig hozzá toldották a Zempléni-hegységhez. Mert mindig ez történik, amikor a történelem beleavatkozik a földrajzba. De a vulkanikus eredetű Szalánci-hegység mit sem törődve a ráaggatott jelzőkkel maradt önmaga. Kár, hogy amit a hegy megtehet, azt a völgyeiben élők nem, így a 100 éve még többséget alkotó magyarok – az elűzetés és beolvasztás nehéz évtizedei után – már csak szerény szórványban élnek errefelé. Manapság natúrpark igyekszik erősíteni a Szalánci-hegység ökológiai, kulturális és történelmi egységét, ami talán kovásza lehet a két oldalt élő magyarok egymásra találásának is.

Látnivalók / Felvidék / Abaúj-Torna

Valószinűleg az Aba nemzetség építette Füzér várát a 13. század elején. Az Árpád-korban végig kincstári tulajdon. Az Anjou-korban első tulajdonosa a francia származású Drugeth Fülöp, ő Károly Róberttől kapta honorbirtokként.  1389-ben Zsigmond király a Perényi családnak adományozta, az ő nevükhöz köthető a vár virágkora. Érdekesség, hogy 1526 novemberétől 1527 októberéig itt őrizték a Szent Koronát.

Bővebben...

A Nagy-Milic Natúrpark célja, hogy a természeti értékekben gazdag hegycsoportban és települései környezetében serkentsék a fenntartható tájhasználatot és az ökoturizmust, hogy megőrződjön a vidék sajátos tájképi arculata.

Volt idő, amikor a hegycsúcson országzászló és fakilátó is állt. 2006-ban határátlépési pontot létesítettek itt, így zavartalanul kelhetünk át a hegy felvidéki oldalára.

Bővebben...

A Milic északi oldalának ékessége az Izra-tó. A 4 hektáros, átlagosan 8 méter mély tavat több kis forrás is táplálja, vizét az Izra patak vezeti le a Ronyvába. Különleges rovarok, hüllők és halak is élnek benne.

Bővebben...

Sok harc dúlt birtoklásáért és sok nevezetes ura volt az Aba nemzetségbeli Szalánciak sasfészkének. A Drugethekhez például királyi adományként került, miután Drugeth Miklós Visegrádon megvédte Károly Róbertet a rátörő Zách Felícián kardjától. De itt élt „Szalánc galambja”, Losonczy Anna is, akit Balassi Bálint hiába ostromolt oly sokáig, ő végül Forgách grófot választotta. Aztán, végül, ahogy lenni szokott, a kuruc háborúk idején, 1678-ban a császári csapatok elpusztították. Ennyi: egy torony és egy fal maradt a rettegett erődből.

Bővebben...

Fájdalmas képet fest Petőszinye. A régvolt magyar iskola épülete, ami egykor az anyanyelv temploma volt, most omladozva várja végső pusztulását. Úgy tűnik, csak emlékünk marad itt: a messze látszó, égbe kiáltó Árpád-kori templom, melynek falait míves középkori falfestmények díszítik. Kertjében egykori lelkészei pihennek, de nem nyughatnak békében, mert nincs már, akinek utódaik prédikálhatnának

Bővebben...

A falu neve az ősi magyar bő, azaz nemzetségfő szóból származik, ami arra utal, hogy az Olsva partján már Árpád magyarjai is megtelepedtek. Ahol ezer éven át a magyarság volt többségben, a kommunista diktatúra gépezete itt is gőzerővel dolgozott, hogy a néphagyományairól messze földön híres falut magyartalanítsa. A hatvanas években felszámolták az anyanyelvi oktatást, közben új lakókat telepítettek a községbe. Így ma már annak is örülhetünk, hogy a református templomban még van magyar istentisztelet. Magyarbőd 1400 lakójából mára alig kétszázan beszélik anyanyelvüket.

Bővebben...