Hazajáró műsorok

Orom-part I. – A Tisza-mentén Péterrévétől Zentáig

87. rész

Ha egy turista azt mondja, nincs mit keresnie a Délvidék végtelen pusztaságán, ahol nincsenek magasztos hegyek, se nagyszabású metropoliszok, megérdemel legalábbis egy betyáros nyaklevest. Na, nem komolyat, csak olyan baráti kijózanítót. Mert itt lenn, az „Alföld tengersík vidéke” olyan darabkája magyar világunknak, amit nagy becsben kell tartanunk. Karddal és kaszával megtartani és megművelni, majd az országvesztés után itt magyarnak maradni: az ám a kihívás. Ha beleszippantunk az Orom-part szépséges tájainak történelmi levegőjébe, megtapintjuk Észak-Bácska zsíros földjét, végigsiklunk délibábos pusztáin, elmerülünk a Tisza sodrásában, meghallgatjuk a part menti erdők madárdalait, és megérezzük a hely szárnyaló szellemét, olyan tapasztalásokban lehet részünk, amiről álmodni se mertünk.

Látnivalók

Látnivalók / Délvidék / Bácska

Péterréve 200 éves, Mindenszenteknek szentelt templomával büszkélkedhet. Belsője történelmünk csodálatos képes tablója. Itt van Szent István királyunk megkoronázása. Egy másik képen pedig épp a lovagkirály, Szent László fakaszt forrást. S mindenek felett ott őrködik a Magyar Szent Korona, amit a titoi korszakban el akartak tüntetni, de valamiért a létrán felfelé indulókat rendre szédülés fogta el, így végül a helyén maradt.

Észak felé a Tisza mentén tovább haladva érjük el Moholt. Jöttek a szerb partizánok is, 1944-ben, s több száz magyart gyilkoltak le itt. Vérfürdőjükre emlékeztet az 1824-ben épült Szent György katolikus templom kertjében a vértanú plébános Varga Lajos emlékköve.

De van a templomkertben egy másik szobor is: Szent István alakja már a délvidéki magyarság élni akarását hirdeti.

Bővebben...

Délvidék egyik legrégebbi és legszebb kisvárosa, az ősi tiszai átkelőhely, Zenta. A török időkben szinte elnéptelenedett. 1697-ben sorsfordító csata helyszínéül szolgált, hiszen a császári és királyi hadak által aratott győzelem eredménye az 1699-es karlócai béke lett.

Mária Terézia telepített be magyarokat az 1750-es években. Innentől indult fejlődésnek a város, belvárosa a kiegyezés után épült ki. Zenta büszkesége, a hatalmas, 50 méteres toronnyal rendelkező szecessziós városháza. Tornyából pazar kilátás nyílik Zentára, a környező településekre és a Tiszára is.

A városháza mellett Zenta legmarkánsabb épülete, az 1904-ben épült tűzoltólaktanya. Aprólékosan kimunkált díszítőelemeivel remekül ötvözi magában a népi építészet és a magyar szecesszió formavilágát.

Nincsen Zenta Tisza nélkül. A parton a törökverés emlékét a honfoglalás ezeréves évfordulójára felállított Eugén-szobor maradványaiból 1997-ben kialakított emlékmű őrzi.

A szerb kommunisták 1944-es magyarírtó hadjáratai Zentát se kerülték el. A Tisza partján kivégzett magyarokra a híd melletti tetthelyen kopjafa emlékeztet.

Bővebben...