Nagykárolyi-homokhát – Szabadság és szerelem Szatmárban
Hazajáró műsorok

Nagykárolyi-homokhát – Szabadság és szerelem Szatmárban

189. rész

“A turistaság rendesen csak a hegyeket keresi. Van azonban a rónaságnak is specialitása, mivel pedig a turisták meleg érdeklődéssel viseltetnek minden specialitás iránt, bizonyára érdekelni fogja őket a láp szceneriája is, mihelyt alkalmuk nyílik a megismerésére.”

 Czirbusz Géza: Az ecsedi láp mint kirándulóhely (1895)

Rejtelmes lápvilág, szélfútta homokdűnék és vadregényes tölgyerdők nyújtottak otthont, majd a vészterhes időkben biztonságos menedéket eleinknek, Szatmár Nyírségbe hajló végén, a Károlyiak földjén, a kuruc szabadságharc gócpontjában. Ahol a lázadás lángjának kihűlte után egy évszázaddal fellobbant a forradalmár költő szíve. Petőfi Sándort a nemzet ügye hozta Szatmárba, de a szerelem tartotta itt. S ahogy az Ecsedi láp időnként életjelet ad talajtüzeivel, úgy a szatmári magyarság is élteti a szabadságharc lángját.

Látnivalók / Partium / Szatmár

A Károlyi-síkság természetvédelmi terület, hiszen egyedülálló módon csak itt található Erdélyben kocsányos tölgyerdő homokos területen. A síkság egyik rezervátuma a ’fényi homokbucka. Két melegkedvelő növény, az Ezüstperje és a Magyar csenkesz csak itt él meg.

A csendes fényi erdők népes szürke gém populációt is rejtenek lombkoronájukban.

Bővebben...

A Rákóczi szabadságharc idején megcsappant lélekszámú települést a 18. században a környező falvakból és Erdélyből érkezett telepesek népesítették újra. A többség református, de a 20. században beköltöző katolikusok kicsi közössége is büszke 1937-ben felszentelt templomára.

A gombfakészítésnek nagy hagyománya van Börvelyben. A különleges fejfák vagy csónak vagy emberfej alakúak. A honfoglalás korára emlékeztetnek, mivel csak a magyarság szállásterületein találtak ilyeneket.

Bővebben...

Kond vezér leszármazottai, a Kaplony nemzetségből származó Károlyiak ősi birtoka átvészelte a középkor megpróbáltatásait, fennmaradása a búvóhelyül szolgáló Ecsedi-lápnak is köszönhető. A mai Szent Antal templom helyén már 1000 évvel ezelőtt bencés monostort és templomot emeltek a Kaplonyok. Hét évszázad telt el, amikor a kuruc szabadságharc után Károlyi Sándor gróf a romossá vált templom alapjaira új templomot épített. Ezt viszont 1834-ben földrengés döntötte romba. De a Károlyiak mindig felvették a kesztyűt az elmúlás ellen: Károlyi György Ybl Miklós tervei alapján újabb templomot épített, és hozzá a grófi család mauzóleumát, aminek őrzését és lelki gondozását a ferences testvérekre bízta. A család nemes sarjai, akik annyit áldoztak a haza oltárán, itt kaptak végső nyughelyet. Itt őrködik a rend felett a Rákóczi-szabadságharc hadvezére, Károlyi Sándor is.

Neki mérte ki a Gondviselés, hogy miután a szabadságharc helyzete reménytelenné vált, 1711-ben a Nagymajtény melletti síkon kuruc seregével letegye a fegyvert a császáriak előtt.

Bővebben...

A szatmári béke tárgyalásai már a kurucok akkori fellegvárában, Nagykárolyban kezdődtek. A Károlyi-család ősi birtokközpontjában, amelynek előjogait a Károlyiak, „vérök ontásával teljesített hű szolgálataikért és sok sebbel szerzett harci érdemeikért” szerezték.

A Károlyiak 1554-ben tértek át a protestáns vallásra. Mostani templomukat az 1700-as években építették maguknak. Büszkék a nyakas kálvinisták városuk szülöttjére, Károli Gáspárra is, aki először fordította le teljes egészében magyar nyelvre a Bibliát.

A szatmári béke után a harcokban megviselt várost a Károlyi család módszeresen újraélesztette. A megcsappant népességet főleg svábokkal telepítették újra, s a család mecenatúrájával jelentős építkezések kezdődtek. Az újraéledő városban szívesen látták a piaristákat is.

Nagykároly 1780-ban lett Szatmár vármegye székhelye, ezt a rangját Trianon után 1926-ig tarthatta fenn. És a vármegyeházában nem mást tisztelhetett egy ideig vármegyei jegyzőként, mint Kölcsey Ferencet.

És mennyire szerette a várost a reformkor másik nagy költője, Petőfi Sándor is. Ahogy írta: Gyönyörrel vagyok benne, mert itt ismertem meg Juliskámat, a világ legdicsőbb leányát.

Itt, Nagykárolyban, az egykori Arany Szarvas fogadóban borította lángba Petőfi szívét a szerelem első látásra.

Bővebben...

Bakócz Tamás érsek szülőföldjére, Erdődre, melynek várát még az Árpádok korában az uradalmat bíró Drágffy család jeles sarja, Erdély vajdája, Bertalan építette a 15. század végén. Utódja, Drágffy János országbíró 1526-ban innen indult a mohácsi csatába, hogy életét adja a hazáért. A beházasodás révén a Báthoriakhoz került várat 1565-ban Miksa király serege foglalta el, de János Zsigmond török segítséggel negyven napig ostromoltatá kemény faltörő kosaival, végre a tüzes harcokban iszonyú vérontás között be is vette és Erdőd várát földig lerontatá. A 17. században aztán ez a vidék is a Károlyiaké lett. Károlyi Sándor gróf neki is látott az üszkös romokból új várkastélyt építeni.

És mit ad Isten, épp itt volt uradalmi felügyelő egy bizonyos Szendrey Ignác, akinek Júlia nevű lányát – az apa minden tiltakozása ellenére – a vár kápolnájában vette feleségül egy esztendővel megismerkedésük után, 1847-ben Petőfi Sándor.

Petőfi lantja hálás volt Erdőd iránt; legszebb költeményei között foglalnak helyet azok, melyeket ott írt, a szomorúfűz melletti sziklánál.

Bővebben...