A természet múlhatatlan. Így fest ma is a Déli-Kárpátok legdélebbi tagja, az Erdélyt Havasalföldtől elválasztó Mehádiai-hegység. A mészkő jellegű vonulat a Cserna-patak szurdokvölgye mentén, a Cserna-hegységgel párhuzamosan húzódik. Déli nyúlványait már az Al-Duna mossa. Látványos karsztjelenségeinek, kivételes mediterrán klímájának, egzotikus flórájának és faunájának is köszönhetően már 1932 óta védett. Ma a Domogled-Cserna Nemzeti Park része. A Csernai és a Mehádiai földkéregdarabok szétcsúszásával kialakult Cserna-völgyében felszínre tört hévizek áldásait évezredek óta élvezi az ember. Bár a vidék gyöngyszeme, Herkulesfürdő inkább már csak múltjával büszkélkedhet, a jelene siralmas. Mert a természet múlhatatlan, de az ember gyarló.
Mehádiai-hegység — A Cserna-völgye és a Domogled
124. rész
Vad sodrású folyó, éles kanyarulatokkal, hatalmas sziklákkal, zuhatagokkal. A Cserna a Kárpátok egyik legjobb vadvízi túra terepe.
Bővebben...A Cserna-völgyének összetört ékszerdoboza Herkulesfürdő. Termálvizes forrásait már a rómaiak is ismerték. A fürdőváros az 1850-es években indult fejlődésnek, amikor Ferenc József is itt járt, és megemlítette, hogy a Cserna-völgyében található Európa legszebb üdülőhelye. Fénykorát a Monarchia idején élte.
Tehetetlen düh fogja el az embert, amikor szembesül a Monarchia európai hírű fürdővárosának sorsával. A békeidőket idéző paloták, a meleg vizes források táplálta gyógyfürdők apokaliptikus képet mutatnak. Aki nem érti, vagy nem érzi Trianon fájdalmát, nézze meg a régi képeslapokat Herkulesfürdőről, aztán jöjjön el ide, és lépjen be mondjuk a Szapáry fürdővillába. Tapasztalja meg személyesen a két világ kontrasztját. Ez van, amikor valakinek az ölébe hull egy csoda, de nem tud vele mit kezdeni, mert érdemtelenül jutott hozzá. Az új gazdák nem tudtak mit kezdeni a fürdőhely varázslatával. Nekik a balkáni stílus kellett és a szocreál.
Halvány reménysugárként süt be a Cserna-völgyébe, hogy egy-két régi villát már tataroznak, csak remélhetjük, hogy jó kezekbe kerülnek. Megújulóban van a Ferenc József királyi lakosztályának helyet adó József udvar is.
Szemben ott siratja a múltat Sissi egykori szálláshelye, az 1875-ben emelt Erzsébet villa.
És hol vannak már a hölgyek és urak, akik, ha hideg idő volt, ezeken a zárt folyosókon közlekedtek a gyógyfürdők és a környező szállodák között…
A hajdani pompás paloták övezte Herkules téren, a gyógyforrások istene, az 1847-ben ágyúacélból öntött Herkules szobor is tehetetlenül figyeli, hogy változik körülötte a világ.
A magyar idők jele az 1836-ban épült római-katolikus templom is.
Bővebben...Herkulesfürdő egyik kedvelt kirándulóhelye a Domogled. A csúcs felé haladva egészen mediterrán jellegű tájat látunk és érzünk magunk körül. Megtapasztalhatjuk, hogy igaz, amit a tudósok mondanak: az ionizált levegő igen jótékony hatással van az emberi szervezetre: jó közérzetet és nyugalmat biztosít.
A meredekek, köves ösvényen a Domogled kopár, sziklagyeppel és érdekes virágokkal fedett csúcsára érünk. Ezen a gerincen húzódott egykor az ezeréves határ.
Bővebben...A piros kereszt jelzésű ösvény már a Domogleddel szembeni Cserna-hegységbe vezet. Nem árt figyelni minden lépésünkre, mert a környéken lépten-nyomon találkozhatunk viperákkal. Jó félórás erdei kapaszkodó után hirtelen pazar látvány tárul elénk: a két egymásra szinte merőleges meredek sziklafal találkozásánál hatalmas vízesés zúg lefelé.
Bővebben...A Ceszna-völgy egykor természetes határát képezte hazánknak. Itt még megtaláljuk a hajdani őrbunkereket. Érdekesség, hogy a hegyen még megtalálható a magyar fenyő, azaz Pinus Hungarica, ami Herkulesfürdő egyik jelképe.
Bővebben...