Hazajáró műsorok

Mehádiai-hegység – A Cserna-völgye és a Domogled

124. rész

“A Cserna völgye hazánk legbájosabb vidékei közé tartozik. Két oldalán a hegyeket erdőségek borítják. Az erdős övön fölül kopár, vagy csak gyéren fásított sziklatömegek tornyosulnak, csaknem vízszintes vonalban elnyúló párkányt alkotva, melyből pázsittal, vagy fákkal zöldellő gömbölyded kúpok emelkednek ki. Helyenként a szürke mészkőfalak egész függőlegesen merednek föl. E sziklabércek között itt-ott sötét hegyszakadékok és barlangok tátonganak.”

Jancsó Benedek: Krassó-Szörénymegye (1901)

A természet múlhatatlan. Így fest ma is a Déli-Kárpátok legdélebbi tagja, az Erdélyt Havasalföldtől elválasztó Mehádiai-hegység. A mészkő jellegű vonulat a Cserna-patak szurdokvölgye mentén, a Cserna-hegységgel párhuzamosan húzódik. Déli nyúlványait már az Al-Duna mossa. Látványos karsztjelenségeinek, kivételes mediterrán klímájának, egzotikus flórájának és faunájának is köszönhetően már 1932 óta védett. Ma a Domogled-Cserna Nemzeti Park része. A Csernai és a Mehádiai földkéregdarabok szétcsúszásával kialakult Cserna-völgyében felszínre tört hévizek áldásait évezredek óta élvezi az ember. Bár a vidék gyöngyszeme, Herkulesfürdő inkább már csak múltjával büszkélkedhet, a jelene siralmas. Mert a természet múlhatatlan, de az ember gyarló.

Látnivalók

Látnivalók / Délvidék / Krassó-Szörény

Vad sodrású folyó, éles kanyarulatokkal, hatalmas sziklákkal, zuhatagokkal. A Cserna a Kárpátok egyik legjobb vadvízi túra terepe.

Bővebben...

A Cserna-völgyének összetört ékszerdoboza Herkulesfürdő. Termálvizes forrásait már a rómaiak is ismerték. A fürdőváros az 1850-es években indult fejlődésnek, amikor Ferenc József is itt járt, és megemlítette, hogy a Cserna-völgyében található Európa legszebb üdülőhelye. Fénykorát a Monarchia idején élte.

Tehetetlen düh fogja el az embert, amikor szembesül a Monarchia európai hírű fürdővárosának sorsával. A békeidőket idéző paloták, a meleg vizes források táplálta gyógyfürdők apokaliptikus képet mutatnak. Aki nem érti, vagy nem érzi Trianon fájdalmát, nézze meg a régi képeslapokat Herkulesfürdőről, aztán jöjjön el ide, és lépjen be mondjuk a Szapáry fürdővillába. Tapasztalja meg személyesen a két világ kontrasztját. Ez van, amikor valakinek az ölébe hull egy csoda, de nem tud vele mit kezdeni, mert érdemtelenül jutott hozzá. Az új gazdák nem tudtak mit kezdeni a fürdőhely varázslatával. Nekik a balkáni stílus kellett és a szocreál.

Halvány reménysugárként süt be a Cserna-völgyébe, hogy egy-két régi villát már tataroznak, csak remélhetjük, hogy jó kezekbe kerülnek. Megújulóban van a Ferenc József királyi lakosztályának helyet adó József udvar is.

Szemben ott siratja a múltat Sissi egykori szálláshelye, az 1875-ben emelt Erzsébet villa.

És hol vannak már a hölgyek és urak, akik, ha hideg idő volt, ezeken a zárt folyosókon közlekedtek a gyógyfürdők és a környező szállodák között…

A hajdani pompás paloták övezte Herkules téren, a gyógyforrások istene, az 1847-ben ágyúacélból öntött Herkules szobor is tehetetlenül figyeli, hogy változik körülötte a világ.

A magyar idők jele az 1836-ban épült római-katolikus templom is.

Bővebben...

Herkulesfürdő egyik kedvelt kirándulóhelye a Domogled. A csúcs felé haladva egészen mediterrán jellegű tájat látunk és érzünk magunk körül. Megtapasztalhatjuk, hogy igaz, amit a tudósok mondanak: az ionizált levegő igen jótékony hatással van az emberi szervezetre: jó közérzetet és nyugalmat biztosít.

A meredekek, köves ösvényen a Domogled kopár, sziklagyeppel és érdekes virágokkal fedett csúcsára érünk. Ezen a gerincen húzódott egykor az ezeréves határ.

Bővebben...

A piros kereszt jelzésű ösvény már a Domogleddel szembeni Cserna-hegységbe vezet. Nem árt figyelni minden lépésünkre, mert a környéken lépten-nyomon találkozhatunk viperákkal. Jó félórás erdei kapaszkodó után hirtelen pazar látvány tárul elénk: a két egymásra szinte merőleges meredek sziklafal találkozásánál hatalmas vízesés zúg lefelé.

Bővebben...

A Ceszna-völgy egykor természetes határát képezte hazánknak. Itt még megtaláljuk a hajdani őrbunkereket. Érdekesség, hogy a hegyen még megtalálható a magyar fenyő, azaz Pinus Hungarica, ami Herkulesfürdő egyik jelképe.

 

Bővebben...