Mindig nagy volt a jövés-menés a Déli-Kárpátok legfontosabb átjáróján. Sokan próbáltak bejutni Erdélybe az Olt Vöröstoronyi-szorosán. De ez már csak történelem. Jelképes, ahogy a folyó partján őrködő várak legősibbjét, Latorvárat a 20. században felzabálta egy kőbánya. De emlékét nem sikerült eltüntetni.

Isten tudja, hogy az Olt miért éppen itt, a Kárpátok „legvastagabb”, és a legnagyobb átlagmagasságú hegységei között vágott magának utat, hogy a Fogarasi-havasok és a Lotru-hegység között hagyja el Erdélyt, s fusson tovább délre, Havasalföld irányába. A hadak és kereskedők útja látta a rómaiaktól az erdélyi vajdákon és szebeni szászokon át a törököket és havasalföldi csapatokat, de szerepe volt a Rákóczi, majd az 1849-es szabadságharcban is, és szemtanúja volt annak is, amikor 1916-ban itt vertük vissza a ránk törő román sereget.

A szoros legfőbb őrhelye, a 14. században épült és azóta sokszor megerősített Vöröstorony vára. Ahogy 1545-ben Sebastian Münster feljegyezte: „Vöröstorony a hegyek közt elhelyezkedő nagyon erős vár, egy folyó mellett, ahonnan szűk út nyílik a hegyek közé, és oly módon elzárja az egész országot, hogy senki nem tud behatolni oda.” Aztán elveszett az ország, és vele a határ is, így a régi vámközpont ma már elmegyógyintézetnek ad otthont.

Az Olt partján a 15. században épülhetett a törökök ellen a Fekete-torony, amit a 17. századi romlása óta Halbesturm, vagyis Hasadt-torony néven emlegetnek.

Az enyészeté lett a gyepűvédő besenyők ősi települése, Talmács vára is, ami egykor a szoros északi bejáratát őrizte, Nagy Lajos királyunk rendeletére. Azért érdemes feljönni töredékeihez, szembe nézni a múlttal és a Fogarasi-havasok vagy a Lator masszívumaival.

Talmácsnál folyik bele az Oltba a Cód pataka.

A völgy központi települése, Cód is mutatja még régi szász arculatát. Az egykori határőrfalu a 18. században Erdély egyik legfontosabb ványoló központja lett.

Carl Wolff kezdeményezésére, Nagyszeben villamos világítása és más ipari energia szolgáltatása érdekében 1896-ban a Nagyszebeni Villamosmű Részvénytársaság itt építette meg Erdély első vízerőművét. Térjünk be megcsodálni az ipartörténeti emléket, de a legnagyobb meglepetésünkre a mai napig működik a vízierőmű a Códon, termeli az áramot a budapesti Ganz műhelyében gyártott turbina és generátor, a diósgyőri vasgyárban készített emelő szerkezet és a vezérlő.

Innen csodás kilátás nyílik a Páring bérceire, valamint a Nagy-Balindru és a Nagy-Koncu kettős csúcsának tömbjére is.

A Lator-hegység legmagasabb csúcsa 2244 méterével az Istvánbérc. Előttünk a Lator nyugati bástyája, a Fehér-kő magasodik.