"A Maros mentén a balpartra irányozzuk figyelmünket, hol Alsó-Fehérmegye magyar lakossága a legtömegesebben található. Változatosabb: termékeny fennsíkok s itt-ott erdős dombok, lankás oldalak megrakva jómódú községekkel, beljebb a dombvidéken tiszta magyar falvak; mindenütt eléggé rendben tartott csinos udvarházak s jól mívelt nagyobb nemesi birtokok."
Akárhogy is lapozgatjuk az erdélyi útikönyveket, alig találunk leírást az Erdély szívében, a Maros és a Kis-Küküllő zugában fekvő dombvidékről. Elfeledte a turizmus Alsó-Fehér vármegye Hegymegetti részét, és elkerülték a nagyobb vízfolyások is, így a vizet évszázadokon át az ásott kutak biztosították. Így lett a vidék neve: Kutasfölde. A magyar élet kiapadhatatlan forrásai: az apró falvak, a református templomok, a régi kúriák és a főúri kastélyok még itt vannak, s azok a közösségek is, akik töretlen hittel benne élnek a tájban és a hagyományban.