Kraszna-havas 1. — Túrasível a Mencsely tömbjén
Hazajáró műsorok

Kraszna-havas 1. — Túrasível a Mencsely tömbjén

121. rész
"Aki idejön, áhítattal lépjen a természet szentélyébe. Ne rohanjunk végig a völgyeken és gerinceken, ne nyargaljunk keresztül a falvakon, ne csak a lábunkkal turistáskodjunk, hanem a lelkünkkel is. Ne csak nézzünk, hanem lássunk is. Vegyük észre a falvak néptípusait és az építkezés különös módját. Ismerkedjünk meg a nép szokásaival, művészetével és merítsünk a néplélek forrásaiból is. Jussunk közelebb a néphez is és a természethez is. Magasabb hegyekbe érve igyekezzünk megismerni az erdő és a hegyek csendjét."
Sinály Károly: Jöjjetek Kárpátaljára (1939)

Sinály Károly örök érvé­nyű aján­lá­sá­val indul a Haza­já­ró az Észak­ke­le­ti-Kár­pá­tok köz­pon­ti részé­be, a Nagy-ág és a Tarac között húzó­dó Krasz­na-havas­ra. Irány­tűnk a hegy­ség főge­rin­cé­ből dél­re kiága­zó Menc­sely tömb­jé­re mutat. A Tala­bor­ral pár­hu­za­mo­san futó vonu­lat­ban van Euró­pa leg­na­gyobb és a Kár­pá­tok leg­ér­té­ke­sebb ősbük­kö­se, amely a Világ­örök­ség részét képe­zi. A hegyek csend­je talán kora tavasszal zeng a leg­szeb­ben. A völ­gyek­ben már tava­szi han­gu­lat, virá­gos rétek, zöl­del­lő lege­lők fogad­nak, míg oda­fent a gerin­ce­ken még össze­füg­gő hóta­ka­ró és a hosszan elnyú­ló havas hátak biz­to­sí­ta­nak pom­pás túra­sí­te­re­pet.

Látnivalók / Kárpátalja / Máramaros

Técső igen nagy múlt­ra tekint vissza, a régi sóút­vo­nal­nak is köszön­he­tő­en min­dig for­gal­mas hely volt, egyi­ke az öt mára­ma­ro­si koro­na­vá­ros­nak. Kivált­sá­ga­it még a XIV. szá­zad­ban Károly Róbert­től kap­ta. Ma fon­tos vég­vá­ra a Fel­ső Tisza-vidék magyar­sá­gá­nak. Árpád-kori ere­de­tű temp­lo­ma már 1546 óta a refor­má­tu­so­ké, ami a Kár­pát-meden­ce egyik leg­gaz­da­gabb kazet­tás mennye­ze­tű temp­lo­ma.

A refor­má­tus temp­lom előtt áll a XIX. szá­za­di kivá­ló fes­tő, Hol­lósy Simon szob­ra, aki annak ide­jén Técsőn alko­tott és művész­te­le­pet is lét­re­ho­zott. Jel­leg­ze­tes a Mako­vecz Imre ter­vez­te paró­kia épü­le­te is. És itt van a 19. szá­zad­ban épült kato­li­kus temp­lom, amely­nek tor­nya alatt volt egy­ko­ron az öt koro­na­vá­ros levél­tá­ra.

A főté­ren világ­há­bo­rús emlék­mű­vet 1944-ben lerom­bol­ták a szov­je­tek. Némi fur­fang­gal végül sike­rült a técsői magyar­ság­nak vissza­ál­lí­ta­nia.

Bővebben...

A Tala­bor-völ­gyé­ben fek­vő apró falu a mára­ma­ro­si Dar­vay csa­lád ősi fész­ke, Dar­va. Egyik leg­ré­geb­bi Kár­pát­al­ján. Szá­mos archa­i­kus ele­me utal arra, hogy főbb része­it még a 15. szá­zad­ban épí­tet­ték. Mai alak­ját később, a 17. szá­zad­ban nyer­te el.

Bővebben...

A hegy­vi­dé­ki ruszi­nok a mai napig „cár­juk­ként” tisz­te­lik Rákó­czi feje­del­met. Ezt jel­zi a Bov­cár, vagy­is „itt járt a cár” kife­je­zés is, ami­vel az Éger­me­ző felet­ti hegyet és a lábá­nál ere­dő for­rást is ille­tik.

A Tala­bo­ron Éger­me­ző fölött, a Krasz­na-havas aljá­ban egy hatal­mas víz­tá­ro­zót talá­lunk. A víz­erő­mű cél­já­ból léte­sí­tett táro­zó első ter­vei még a magyar idők­ben, 1917-ben készül­tek, az elő­ké­szí­tő mun­kák pedig a “kicsi magyar idők­ben,” 1939-ben kez­dőd­tek, aztán jött a hábo­rú, és végül a szov­je­tek épít­tet­ték meg, hadi­fog­lyok­kal.

Bővebben...

A Kis-Ugoly­ka patak men­tén hala­dunk a Krasz­na-havas cso­dá­la­tos vilá­ga felé. A bükk­er­dő­ben a kék jel­zés egy külön­le­ges ter­mé­sze­ti cso­dá­hoz vezet.

A Krasz­na dél­nyu­ga­ti részén a fel­szín­re buk­ka­nó idős mész­övek egyik lát­vá­nyos, monu­men­tá­lis pél­dá­ja, a Karszt­híd­nak neve­zett kép­ződ­mény.

Bővebben...

A Tala­bor völ­gye felé emel­ked­ve, bük­kös erdőn át vezet az út a gerinc­re. Volt idő, ami­kor a szé­le­sen elnyú­ló tömb leszál­ló­pá­lya­ként műkö­dött. 1943-ban ezen a hegyen szállt le repü­lő­gé­pen egy Moszk­vá­ban kikép­zett, és magya­rul beszé­lő Pata­ki Ferenc vezet­te kom­mu­nis­ta par­ti­zán cso­port, akik a magyar hon­véd­ség elle­ni ter­ror­ak­ci­ók­ra készül­tek a vissza­tért Kár­pát­al­ján. Sze­ren­csé­re a haza­áru­lók sok kárt nem okoz­hat­tak hon­vé­de­ink­nek, mert a csend­őrök haté­ko­nyan fel­lép­tek elle­nük.

Tovább­men­ve érjük el a kereszt­tel jelölt Menc­sely csú­csát. Gerin­ce pazar kilá­tó­hely. Szem­ben a Krasz­na-havas főge­rin­ce húzó­dik a Rózsa és a Kele­men-hava­sok­kal. Nyu­ga­ti végén a tor­nyos Topasz áll, aho­va kőke­mény szint­kü­lönb­sé­ge­ket legyőz­ve lehet fel­jut­ni.

Bővebben...