Hazajáró műsorok

Kraszna-havas I. – Túrasível a Mencsely tömbjén

121. rész

“Aki idejön, áhítattal lépjen a természet szentélyébe. Ne rohanjunk végig a völgyeken és gerinceken, ne nyargaljunk keresztül a falvakon, ne csak a lábunkkal turistáskodjunk, hanem a lelkünkkel is. Ne csak nézzünk, hanem lássunk is. Vegyük észre a falvak néptípusait és az építkezés különös módját. Ismerkedjünk meg a nép szokásaival, művészetével és merítsünk a néplélek forrásaiból is. Jussunk közelebb a néphez is és a természethez is. Magasabb hegyekbe érve igyekezzünk megismerni az erdő és a hegyek csendjét.”

Sinály Károly: Jöjjetek Kárpátaljára (1939)

Sinály Károly örök érvényű ajánlásával indul a Hazajáró az Északkeleti-Kárpátok központi részébe, a Nagy-ág és a Tarac között húzódó Kraszna-havasra. Iránytűnk a hegység főgerincéből délre kiágazó Mencsely tömbjére mutat. A Talaborral párhuzamosan futó vonulatban van Európa legnagyobb és a Kárpátok legértékesebb ősbükköse, amely a Világörökség részét képezi. A hegyek csendje talán kora tavasszal zeng a legszebben. A völgyekben már tavaszi hangulat, virágos rétek, zöldellő legelők fogadnak, míg odafent a gerinceken még összefüggő hótakaró és a hosszan elnyúló havas hátak biztosítanak pompás túrasíterepet.

Látnivalók

Látnivalók / Kárpátalja / Máramaros

Técső igen nagy múltra tekint vissza, a régi sóútvonalnak is köszönhetően mindig forgalmas hely volt, egyike az öt máramarosi koronavárosnak. Kiváltságait még a XIV. században Károly Róberttől kapta. Ma fontos végvára a Felső Tisza-vidék magyarságának. Árpád-kori eredetű temploma már 1546 óta a reformátusoké, ami a Kárpát-medence egyik leggazdagabb kazettás mennyezetű temploma.

A református templom előtt áll a XIX. századi kiváló festő, Hollósy Simon szobra, aki annak idején Técsőn alkotott és művésztelepet is létrehozott. Jellegzetes a Makovecz Imre tervezte parókia épülete is. És itt van a 19. században épült katolikus templom, amelynek tornya alatt volt egykoron az öt koronaváros levéltára.

A főtéren világháborús emlékművet 1944-ben lerombolták a szovjetek. Némi furfanggal végül sikerült a técsői magyarságnak visszaállítania.

Bővebben...

A Talabor-völgyében fekvő apró falu a máramarosi Darvay család ősi fészke, Darva. Egyik legrégebbi Kárpátalján. Számos archaikus eleme utal arra, hogy főbb részeit még a 15. században építették. Mai alakját később, a 17. században nyerte el.

Bővebben...

A hegyvidéki ruszinok a mai napig „cárjukként” tisztelik Rákóczi fejedelmet. Ezt jelzi a Bovcár, vagyis „itt járt a cár” kifejezés is, amivel az Égermező feletti hegyet és a lábánál eredő forrást is illetik.

A Talaboron Égermező fölött, a Kraszna-havas aljában egy hatalmas víztározót találunk. A vízerőmű céljából létesített tározó első tervei még a magyar időkben, 1917-ben készültek, az előkészítő munkák pedig a “kicsi magyar időkben,” 1939-ben kezdődtek, aztán jött a háború, és végül a szovjetek építtették meg, hadifoglyokkal.

Bővebben...

A Kis-Ugolyka patak mentén haladunk a Kraszna-havas csodálatos világa felé. A bükkerdőben a kék jelzés egy különleges természeti csodához vezet.

A Kraszna délnyugati részén a felszínre bukkanó idős mészövek egyik látványos, monumentális példája, a Karszthídnak nevezett képződmény.

Bővebben...

A Talabor völgye felé emelkedve, bükkös erdőn át vezet az út a gerincre. Volt idő, amikor a szélesen elnyúló tömb leszállópályaként működött. 1943-ban ezen a hegyen szállt le repülőgépen egy Moszkvában kiképzett, és magyarul beszélő Pataki Ferenc vezette kommunista partizán csoport, akik a magyar honvédség elleni terrorakciókra készültek a visszatért Kárpátalján. Szerencsére a hazaárulók sok kárt nem okozhattak honvédeinknek, mert a csendőrök hatékonyan felléptek ellenük.

Továbbmenve érjük el a kereszttel jelölt Mencsely csúcsát. Gerince pazar kilátóhely. Szemben a Kraszna-havas főgerince húzódik a Rózsa és a Kelemen-havasokkal. Nyugati végén a tornyos Topasz áll, ahova kőkemény szintkülönbségeket legyőzve lehet feljutni.

Bővebben...