Hazajáró műsorok

Közép-Dalmácia II. – Szelek szárnyán az Adrián

97. rész

“Azt mondták, nem való, hogy magyar író létemre idegenben szedem a benyomásaimat. Kálmán király emlékére kérdem: hát Magyarország már nem terjed a Kárpátoktól az Adriáig? Csak a kecskeméti nagy buckától a szegedi tanyákig? Megnyugodhatnak olvasóim. Nem csábítom őket idegenbe, csak a tengerre. Arra a tengerre, melynek Árpádok voltak az urai és Zrinyiek a költői. Melynek ezüstpárás messziségébe kívánkozik az álmodozó, elmélkedő magyar lélek. A hajónk topján magyar zászló leng. Az ősi városok ormáról, melyek alatt elvonulunk, magyar dicsőség emléke ragyog le ránk.”

Herczeg Ferenc: Szelek szárnyán (1901)

Így ecsetelte útinaplójában Herczeg Ferenc, miért is jött vitorlázni a Dalmát tengerre. Sirály nevű hajóján járta végig az Adriát, közben kikötve a part menti városokban kereste a magyar emlékeket. Ezt tesszük most mi is, bekapcsolódva napjaink legnagyobb magyar tengeri vitorlásversenyébe, az Aranysekli Adria Kupába. De előtte bekukkantunk még a Kerka folyó vízesésekkel tarkított nagyszerű szurdokvölgyébe és felfűzzük a tengermellék gyöngyszemeit.

Látnivalók

Látnivalók / Délvidék / Dalmácia

Kirándulóhajóra szállva Közép-Dalmácia legnagyobb folyóján, a Kerkán, mely olyat alkotott Knintől idáig, hogy 1985-ben  Nemzeti Parkká nyilvánították karsztvidékét. A Dinári-hegységben eredő folyó, sziklafalak között vízeséseket, tavakat alkotó 72 km-es útja végén torkollik az Adriai-tengerbe. Legszebb szakasza rejti Európa egyik kiemelkedő madárélőhelyét, 10 halfaja pedig a világon egyedül itt található.

A Skradini Nagy-vízesés, a Kerka leghosszabb zuhatagja. A vízből leülepedett kőzet, a mésztufa gyakori jelenség a dinári karszt felszíni vízfolyásaiban, de ritkán épít olyan pompás vízeséseket, mint amilyeneket itt, a Kerka folyón. Ezen a 400 méter hosszú és 100 méter széles szakaszon 17 lépcsőn zuhog alá, összesen 47 méter szintkülönbséget leküzdve.

Egyik felsőbb lépcsője mentén 1875-ben kilátó épült, ahonnan Ferenc József császár és felesége, Sissy királyné csodálták a Kerka habfürdőjét.

A folyón ma is működő vízimalmok a 19. században főleg gabonaőrlőként szolgáltak.

A monarchia korát idézi a Kerka vízerőmű is, amely 1895-ben kezdte meg működését, mindössze két nappal Tesla Niagara vízesésen található áramfejlesztőjének megnyitása után.

A felduzzasztott Kerka közepén található Visovac-sziget. Az 1440-es években építették a ferencesek a Kegyelmes Anya kolostort és a Szűzanya templomot. Azóta rendszeresek a zarándoklatok a szigetre.

A folyó eget verő mésztufa sziklafalak közé vájt kanyonjába emelkedünk felfelé. A hosszú falépcső egy kilátóhoz vezet.  A kanyon e tölcsérként szétterülő részét a dalmát népnyelv csak Nyakláncnak nevezi.

Bővebben...

Dalmácia mészkőteraszra épült gyöngyszeme tele van erődítményekkel, melyekről remek kilátás nyílik a kikötővárosra, a tengeri öbölre és a várost övező szigetekre. Az erődöknek jelentős szerepük volt abban, hogy a törökök nem tudták bevenni Sibeniket. A város 1105-ben, Könyves Kálmán idején került a magyar koronához. Velence többször is elfoglalta, közben 1167-ben III. István királyunktól szabad királyi városi jogot kapott. 1412-től négy évszázadig ismét a velenceiek irányították. Zömmel ekkor épültek mai városképét is meghatározó épületei.

Legtekintélyesebb műemléke, a Szent Jakab székesegyház a Világörökség része, talán nem véletlenül. 1402-ben kezdtek neki velencei gótikus stílusban. Volt mit cifrázni rajta, hisz több mint 100 évig épült. A neves építész, Juraj Dalmata több mint három évtizedig, haláláig munkálkodott falain, majd reneszánsz stílusban folytatták építését, végül 1555-ben felszentelték.

A sikátorokkal és apró terekkel szabdalt Óváros ma is úgy fest, mint a Monarchia idejében.

Bővebben...

Olyan ékek díszítik errefelé a partot, mint Primosten középkori halásztelepülése.

 

Bővebben...

Vis szigetének egyik északi, védett öblében illírek alapították az ősi Lisszát, mai nevén Vis városát. A legnyugatibb dalmát szigetért rendesen megverekedtek a történelem urai: velenceiek, spanyolok, törökök, bizánciak, franciák, britek és a magyar királyok vetélkedtek birtoklásáért.

Bővebben...

A vízi turizmus egyik kedvelt központja Rogoznica. A város az 1400-as években épült ki, igazi dalmát középkori stílusban. Templomát a hajósok védőszentjének, Szent Miklósnak szentelték.

Bővebben...