A református magyarok 1866-ra építették fel templomukat. Hatalmas méretei erős közösségről tanúskodnak. A templom előterében 1904-ben leplezték le Kossuth Lajos mellszobrát.

A 18. században gróf Pejacsevich családnak jutott a szerep, hogy újra telepítse. 1848-ban alig hogy felépült a katolikus templom, a szomszédos szerbek a falut felgyújtották, de akár csak a többi szórványtelepülés, Torda is képes volt talpra állni. Erről tanúskodik a Szent István szobor is, vagy a Kincsünk néptáncegyüttes gyermekekből álló csoportja is.

A mai napig magyar többségű települést 1798-ban telepítette Csekonics József tábornok, főként Szeged vidéki dohánykertészekkel. Rövid története tele volt megpróbáltatásokkal. 1849-ben a rácok, később árvizek, tűzvész, éhínség és kolera is pusztította, de talán a legfájóbb érvágás 1944-ben érte, amikor a szerbek 14 csernyeit szó szerint agyonvertek. A temetőben emlékmű őrzi a hősök emlékét.

A településen megújult templomot és tájházat is találunk, amely a magyar hagyományok őrzője.

Töröktopolyán 1854. december 14-én csodás dolog történt, ugyanis néhány iskolás gyereknek megjelent Szűz Mária, bal karján a kisded Jézust, jobb kezében pedig egy liliomot tartva. A csodás eseménynek hamar híre szaladt. Miután a jelenések többször megismétlődtek és a kegyhelyen sok csodás gyógyulást is feljegyeztek, sokan zarándokoltak és jönnek a mai napig Topolyára, hogy az Égi Édesanya segítségét kérjék mindennapi keresztjük hordozásához.

A dúsgazdag Karátson család kastélya, értékes műtárgyaival és 2500 kötetes könyvtárával együtt, már kilehelte a lelkét, miután a második világháború végén a partizánok kifosztották, meggyalázták.

A másik Karátson-kastélyt még korábban lebontották, csak néhány melléképülete maradt meg, amik viszont szépen megújultak és a főúri világra emlékeztető kiállításnak adnak helyet.