Királykő — A Kárpátok fejedelme
Hazajáró műsorok

Királykő — A Kárpátok fejedelme

25. rész
"Igazuk van azoknak, akik a Király kőt hegyeink rangsorában az élen állók között említik. Hogy a természet, ez a nagy építész fáradhatatlan munkásaival, vízzel, széllel, viharral milyen pompás alkotást hozott itt létre. Nincs az a művész, aki világhírű mesterműve után csak inasa is lehetne ennek a fehér kőből készült tündérkertnek."
Baczoni Géza (1940)

Van­nak hegyek és van a Király­kő. Őfel­sé­ge, aki nem áll be a sor­ba. Nem­csak nevé­ben, kül­le­mé­ben különc, de elhe­lyez­ke­dé­sé­ben is. Hisz míg a Déli-Kár­pá­tok vala­mennyi vonu­la­ta kelet-nyu­ga­ti irány­ban sora­koz­nak, szé­pen egy­más mel­lett, addig ő csak azért is döly­fö­sen kereszt­be fek­szik, a nálá­nál maga­sabb Bucsecs és a Foga­ra­si-hava­sok közé. Talán, hogy még job­ban fel­hív­ja magá­ra a figyel­met. Nem hiá­ba már a XII. szá­zad­ban is König­ste­in­nek nevez­ték ezt a nyá­ron mész­kő­től, télen hótól fehér­lő, alig 15 km hosszú vonu­la­tot. Ám ami­lyen kis kiter­je­dé­sű, olyan elké­pesz­tő szint­kü­lönb­sé­gek­kel, 2000 méte­res magas­sá­got meg­ha­la­dó, meré­szen csip­ké­zett gerinc­cel, és mélyen vágott sza­ka­dé­kok­kal vár­ja a Haza­já­rót. És hon­nan vesszük a bátor­sá­got, hogy télen is fel­ka­pasz­kod­junk a még nyá­ron sem könnyen jár­ha­tó koro­ná­já­ra? A Törcs­vá­ri átjá­ró tör­té­nel­mi atmosz­fé­rá­já­ból, Dél-Erdély régi kró­ni­kás­anak legen­dás tör­té­ne­te­i­ből, melye­ket ámu­lat­tal hall­gat­va szin­te szó­hoz sem jutunk, csak átad­juk magun­kat a táj­nak és pró­bál­juk újra átél­ni azo­kat a regé­ket, ame­lyek­ről a Király­kő és a lába­i­nál heve­rő feje­del­mi emlé­kek mesél­nek.

Látnivalók / Erdély / Barcaság

A Törcs­vá­ri-szo­ros előtt áll a hegyen, Erdély egyik leg­épeb­ben meg­ma­radt vára, amit még Nagy Lajos épít­te­tett 1377-ben. Egy­kor a Magyar Király­ság hatá­rát védő erős­ség volt. II. Ulász­ló a várat és a hoz­zá tar­to­zó fal­va­kat 1498-ban zálog­ba, majd  más­fél­száz év múl­va pedig II. Rákó­czi György örö­kös bir­to­kul Bras­só váro­sá­nak adta, de kikö­töt­te, hogy a vár­ban feje­del­mi őrség és min­dig magyar vár­nagy legyen.

A vár­kas­tély Tri­a­non után a román kirá­lyi csa­lád nya­ra­ló­he­lye lett, majd jöt­tek  a kom­mu­nis­ták, és elül­döz­tek innen min­dent, ami fen­sé­ges. Így tör­tént, hogy Törcs­vár ma már nem kirá­lyok­ról és feje­del­mek­ről híres, hanem a legen­dák­ból ismert Vlad Tepes­ről, azaz Dra­cu­la gróf­ról, aki állí­tó­lag egy idő­ben e falak között élte film­be illő éle­tét.

Bővebben...

A Király­kő észak­ke­le­ti lábá­nál talál­ha­tó Zer­nyes­ti-szo­ros a hegy­ség egyik leg­is­mer­tebb, és leg­könnyeb­ben bejár­ha­tó lát­vá­nyos­sá­ga. Aljá­ban, az idő­sza­kos patak­me­der mel­lett kényel­mes séta­út vezet, a szur­dok lát­vá­nyos szik­la­fa­la­in viszont sok­szor lát­ha­tunk igen nehéz utak­kal pró­bál­ko­zó sport­má­szó­kat.

Bővebben...

A Király­kő főge­rin­cén fek­szik, 2144 méter. Innen remek kilá­tás nyí­lik a Foga­ra­si-hava­sok­ra, és a kör­nye­ző hegyek­re.

Bővebben...

Az egész Kár­pá­tok leg­ne­he­zeb­ben jár­ha­tó turis­ta­út­ja vezet a Király­kő fűrész­fo­gas főge­rin­cén a Nagy-Cim­ba­lom-csúcs felé, ami 2177 méter magas­ság­ban fek­szik.

Bővebben...