Hazajáró műsorok

Királykő – A Kárpátok fejedelme

25. rész

“Igazuk van azoknak, akik a Király kőt hegyeink rangsorában az élen állók között említik. Hogy a természet, ez a nagy építész fáradhatatlan munkásaival, vízzel, széllel, viharral milyen pompás alkotást hozott itt létre. Nincs az a művész, aki világhírű mesterműve után csak inasa is lehetne ennek a fehér kőből készült tündérkertnek.”

 Baczoni Géza (1940)

Igen. Vannak hegyek és van a Királykő. Őfelsége, aki nem áll be a sorba. Nemcsak nevében, küllemében különc, de elhelyezkedésében is. Hisz míg a Déli-Kárpátok valamennyi vonulata kelet-nyugati irányban sorakoznak, szépen egymás mellett, addig ő csak azért is dölyfösen keresztbe fekszik, a nálánál magasabb Bucsecs és a Fogarasi-havasok közé. Talán, hogy még jobban felhívja magára a figyelmet. Nem hiába már a XII. századan is Königsteinnek nevezték a Déli Kárpátok legkeletibb hegységét, ezt a nyáron mészkőtől, télen hótól fehérlő, alig 15 km hosszú vonulatot. Ám amilyen kis kiterjedésű, olyan elképesztő szintkülönbségekkel, 2000 méteres magasságot meghaladó, merészen csipkézett gerinccel, és mélyen vágott szakadékokkal várja a Hazajárót. És honnan vesszük a bátorságot, hogy télen is felkapaszkodjunk a még nyáron sem könnyen járható koronájára? A Törcsvári átjáró történelmi atmoszférájából, Dél-Erdély régi krónikásanak legendás történeteiből, melyeket ámulattal hallgatva szinte szóhoz sem jutunk, csak átadjuk magunkat a tájnak és próbáljuk újra átélni azokat a regéket, amelyekről a Királykő és a lábainál heverő fejedelmi emlékek mesélnek.

Látnivalók

Látnivalók / Erdély / Barcaság

A Törcsvári-szoros előtt áll a hegyen, Erdély egyik legépebben megmaradt vára, amit még Nagy Lajos építtetett 1377-ben. Egykor a Magyar Királyság határát védő erősség volt. II. Ulászló a várat és a hozzá tartozó falvakat 1498-ban zálogba, majd  másfélszáz év múlva pedig II. Rákóczi György örökös birtokul Brassó városának adta, de kikötötte, hogy a várban fejedelmi őrség és mindig magyar várnagy legyen.

A várkastély Trianon után a román királyi család nyaralóhelye lett, majd jöttek  a kommunisták, és elüldöztek innen mindent, ami fenséges. Így történt, hogy Törcsvár ma már nem királyokról és fejedelmekről híres, hanem a legendákból ismert Vlad Tepesről, azaz Dracula grófról, aki állítólag egy időben e falak között élte filmbe illő életét.

Bővebben...

A Királykő északkeleti lábánál található Zernyesti-szoros a hegység egyik legismertebb, és legkönnyebben bejárható látványossága. Aljában, az időszakos patakmeder mellett kényelmes sétaút vezet, a szurdok látványos sziklafalain viszont sokszor láthatunk igen nehéz utakkal próbálkozó sportmászókat.

Bővebben...

A Királykő főgerincén fekszik, 2144 méter. Innen remek kilátás nyílik a Fogarasi-havasokra, és a környező hegyekre.

Bővebben...

Az egész Kárpátok legnehezebben járható turistaútja vezet a Királykő fűrészfogas főgerincén a Nagy-Cimbalom-csúcs felé, ami 2177 méter magasságban fekszik.

Bővebben...