Ugyan nem itt születtünk, de nemcsak nézni, hanem látni szeretnénk mi is ezt a dimbes-dombos tájékot. Udvarhelyszék Kis- és Nagy-Küküllő közti fiúszékét, Keresztúrszéket, amelynek zegzugos völgyeibe hajigált protestáns székely falvaiban maradtak a látók, akik nem távoli, idegen vidékeken képzelik el boldogulásukat. Székelyföld nyugati kapujának ez a csendes tájéka képes röghöz kötni az ide születettet, de elvarázsolni a messziről jött látogatót is.
Keresztúrszék – Küküllő menti dombok között
248. rész
Látnivalók / Székelyföld / Udvarhelyszék
A helyi legenda szerint Petőfit itt, Székelyföld nyugati kapujában a ’keresztúr-széli timafalvi temetőben hantolták el. Bár költőnk sírhelye ismeretlen, a ’keresztúri Gyárfás kúria, ahova 1849. július 30-án Bem tábornok kíséretében megérkezett Petőfi, valóságos zarándokhely, ugyanis itt áll az a körtefa, amely alatt Petőfi megírta utolsó költeményét.
De persze van szép templomuk az unitáriusoknak és a reformátusoknak is.
A város központjában van a térség tájmúzeuma, gazdag gyűjteménnyel és szabadtéri néprajzi részleggel.
Bővebben...A Nagy-Küküllő völgye Keresztúrnál több kilométeres medencévé szélesedik. A síkot övező dombok legnevezetesebbje, a Jézuskiáltó. Tetején az ősi fakereszt helyén az első világháború után a 144 hősi halott emlékét hatalmas kőkereszttel örökítették meg.
Bővebben...Az Árpád-kori Csekefalva faluképét meghatározzák az egymással rézsútosan szembeni unitárius és református istenházák, amelyek tornyai egymás felé dőlnek. Ahogy a helyiek mondják: “Csekefalván a templomok köszönnek egymásnak”.
Bővebben...Székelyszenterzsébet határában találjuk a Csillag-hegyet. Nem egy eget verő merész sziklabérc, de engedékeny, lágy dombja, hármas halmán a kettős kereszttel, megnyugtatja a lelket.
Bővebben...