Kelemen-havasok 1. — Wass Albert hagyatéka
Hazajáró műsorok

Kelemen-havasok 1. — Wass Albert hagyatéka

8. rész
"Valahol van egy furcsa ország, Bérce templom, völgye szentéj, Bánatország az az ország, Neve: Erdély"
Wass Albert: Erdély (1928)

Itt állunk a Kár­pá­tok leg­ma­ga­sabb vul­ká­ni hegy­sé­ge, a Kele­men-hava­sok lába­i­nál. Tud­juk róla, hogy ő Erdély leg­fi­a­ta­labb hegy­sé­ge is, a maga úgy 6–9 mil­lió esz­ten­de­jé­vel. Déli szom­széd­já­tól, a Gör­gé­nyi-hava­sok­tól a magá­nak szűk, szép­sé­ges völ­gyet kimun­ká­ló Maros választ­ja el. És mivel a vul­kán szok­nyá­ján nin­cse­nek tele­pü­lé­sek, a szin­te érin­tet­len erdők, a Maros­ba sie­tő pata­kok hosszú völ­gyei men­tén a hegy­ség lábá­ig lehú­zód­nak. És igen, azt is tud­juk, hogy a Kele­men hor­doz­za a Kár­pá­tok leg­ma­ga­sabb vul­ká­ni csú­csát, a több mint 2000 méte­res Nagy-Kövest. De van e tájé­kon vala­mit, amit tud­ni nem, csak érez­ni lehet. Vala­mi meg­ma­gya­ráz­ha­tat­lan vará­zsa a vég­te­len erdők­nek, a sej­tel­mes szik­lás gerin­cek­nek, az átha­tol­ha­tat­lan ős buja vadon­nak, amit talán csak az ősi tudást hor­do­zó író­fe­je­de­lem, Wass Albert tudott sza­vak­ba önte­ni.

Látnivalók / Székelyföld / Marosszék

A Maros­ba a Gör­gé­nyi-hava­sok­ból érke­ző Sza­lárd patak völgy­ben, az Élte­tő csa­lád egy­ko­ri vadász­há­zá­nál bújik meg egy for­rás, ahol elő­sze­re­tet­tel üldö­gélt és alko­tott Wass Albert. Emlé­ké­re tisz­te­lői 2008-ban a for­rást az író­ról nevez­ték el, ám a táb­la állí­tá­sát a ható­sá­gok meg­aka­dá­lyoz­ták. Nem messze a Sza­lárd tor­ko­la­tá­tól, a Maros túl­ol­da­lán Palo­ta­il­va felett a Fun­tin­el patak völ­gyé­ben érhe­tő el a Fun­tin­el-mező. Wass Albert: „A fun­tin­eli boszor­kány” c. regé­nyé­nek szín­he­lye, a bük­kö­sök­kel tar­kí­tott mező remek kilá­tást nyújt a kör­nye­ző hegyek­re és a Kele­men-hava­sok főge­rin­cé­re.

Bővebben...

A magyar több­sé­gű Maros-völ­gyi tele­pü­lés, Holt­ma­ros refor­má­tus temp­lo­má­ban őriz­ték sok éven keresz­tül az erdé­lyi iro­da­lom egyik leg­na­gyobb alak­ja, Wass Albert ham­va­it. A temp­lom kert­jé­ben álló szob­rát a román ható­sá­gok leve­tet­ték. Helyet­te kis fenyő emlé­kez­tet az üldö­zött író­ra, míg szob­ra ide­ig­le­ne­sen beke­rült a temp­lom­ba. A Cze­gei Wass Ala­pít­vány és a Holt­ma­ro­si Refor­má­tus Egy­ház­köz­ség által működ­te­tett Tuli­pán Gyer­mek­ott­hon­ban 12 álla­mi árva­ház­ból szár­ma­zó gyer­me­ket nevel­nek.

Bővebben...

A Maros men­tén egy domb­te­tőn áll a maros­vé­csi Kemény Kas­tély. Bir­to­kol­ták a Beth­le­he­nek, a Rákó­czi­ak és itt írta meg Wer­bő­czy Ist­ván híres Hár­mas­köny­vét, a Tri­par­ti­tu­mot.  A XVII. szá­zad­tól a Kemény csa­lád tulaj­do­ná­ban álló épü­let­ben ala­kí­tot­ták meg Tri­a­non után Báró Kemény János kez­de­mé­nye­zé­sé­re a két világ­há­bo­rú köz­ti erdé­lyi iro­da­lom alak­jai az Erdé­lyi Heli­kon tár­sa­sá­got. A kas­tély park­já­ban a Heli­kon-asz­talt Kós Károly farag­ta, Kuncz Ala­dár emlé­ké­re. A park­ban nyug­szik Kemény János, vala­mint Wass Albert író is. A kas­télyt a kom­mu­nis­ta álla­mo­sí­tás után mára sike­rült vissza­sze­rez­ni a Kemény csa­lád­nak.

Bővebben...