„Itt van a magyar nép s Erdélyország egyik pallója, azt eddig soha el nem vitte árvíz és pártgyűlés, földrengés és internacionalista, meg multikulturális rablevesözön. A Kárpát-kanyarban, Európa könyökhajlatában, éppen Medgyes és Szentágota között húzódik a Hortobágy-dombság. Nesze neked Trianon meg román impérium! Mit keres a Hortobágy helynév a Kárpátok legmagasabb csúcsaitól északra, néhány kilométerrel? Hortobágy a magyarok alföldi jelképe. Hogy kerül a név a havasok közé? Csak úgy, természetesen.”
Ha azt halljuk, Hortobágy, az alföldi puszta elevenedik meg lelki szemeink előtt. De a Hazajáró Dél-Erdélyben is talál egy Hortobágy nevű folyót, amely már nem síkságon, hanem dombvidéken kanyarog, miközben tar dombok és masszív erődtemplomok szegélyezik útját. Úgy tartják, a Hortobágy dombsága és az Oltmelléki-dombság között futó folyó nevét a határ védelmére idetelepített székelyek hozták magukkal. Miközben a Királyföldet átszelő útját követjük, a kiüresedett erődtemplomok mellett felkutatjuk a maradék magyar szórványokat is.