Hégent látva ki mondaná ma meg, hogy a 13. században szász lakossággal települt falut egykor Segesvárszék negyedik legnépesebb településeként tartották számon?! 14. századi erődtemploma sokáig búcsújáróhely volt, a védőfalát erősítető négy saroktornyából három ma is áll. Mivel a Segesvár és Fogaras közötti úton feküdt, sokat szenvedett az átvonuló hadaktól. Amikor 1658-ban a törökök felgyújtották a falut, a nép a templomerődben talált menedéket. De a templom a legújabb kor háborúitól és vörösterrortól már nem volt képes megvédeni a szászokat. A kivándorolt szászok 1982-ben alapították meg a németországi hégeniek szövetségét, és ma is visszajárnak rendben tartani a környék egyik legszebb erődtemplomát.
A templom nem csak kívülről mutatós, hanem híres belső értékeiről is, leginkább ládagyűjteményéről. A festett kazettás karzat 18–19. századi, a szentélyben, az orgona mellett 15. századi szentségfülke található. Belseje 1776 és 1851 között háromszor töltődött föl iszappal, ezért padlóját megemelték. A bal oldali padok alatt egy csapóajtóval lezárt kút nyílik. A templom két védőemeletén őrzött, 16-19. századi, festett és festetlen ládákat 2002-től német- és magyarországi szakemberek restaurálták Segesvárott. Ugyancsak a védőemeleten maradtak meg a sorszámozott élelmiszer-tároló kampók. Ezek mellett megmaradt 118 gabonatároló hombár, amelyek nagy részét a segesvári hegyi templomban állították ki restaurálás után. Az erődtemplom kulcsa az egyik szomszéd házban van, a helyiek segítőkészek és könnyen előkerítik. A google map-on ez a telefonszám van megadva a templomhoz: +40724590330.
A falu szélén a Hortobágy folyó felduzzasztásával kialakított halastavak már az alföldi Hortobágyra emlékeztetnek. De nincsenek itt se csikósok, se kocsmárosné, se kilenclyukú híd, csak az erdélyi szász múlt egy szép lenyomata.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja az evangélikus templom melletti park.
