Hargita – A székelyek szent hegye
Hazajáró műsorok

Hargita – A székelyek szent hegye

12. rész
"E havas hosszu lánczolata csak nem párhuzamosan vonul el a határszéli Kárpátokkal, egy sokkal szilárdabb és nemesebb anyagu belső védfalát képezve a hon keleti határának. E nagyszerü havas zöme az egész székelyföldet, s fél Erdélyt befutó hegylánczolatoknak, onnan mint középpontból oszlanak szét a hegysorok minden irányban, onnan erednek a völgyeket termékenyitő patakok, ott teremnek a drága érczek, ott tenyésznek a sudar fenyvesek, de annak az ég felhői közé felnyuló tetején szülemlik a vihar, onnan támad a mindent elsodró szélvész és árviz is, azért a székely félelmes tisztelettel tekint mindig ezen három csucsos ős havasra, melynek tetejét hó ezüstözi gyakran még akkor is, midőn alant ért kalászt lengetnek a szellő fuvalmai. Ezen havas egészen székely, s én mint olyan valódi székely gobé, nem állhatok ellent a vágynak, hogy annak e bérczes kis hazába mindenüvé ellátszó viharos tetejét meg ne másszam(..)."
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása (1868)

Ide, Székelyföld földrajzi és néprajzi középpontjába érkezik a Hazajáró, ahová a Teremtő Erő egy hatalmas kiterjedésű vulkanikus eredetű hegyláncolatot növesztett. Udvarhelyszék és Csíkszék közé ékelve – mintegy természetes határnak kijelölve – a Hargita úgy 70 km hosszan elnyúló hegytömegét. Ám a Keleti-Kárpátok leghosszabb, egyben legfiatalabb vulkáni hegysége nem elválasztja, hanem lávaformáival, gazdag élővilágaival, életet adó földjével, örökzöld fenyveseivel, friss patakjaival, gyógyító ásványaival inkább összeköti egymással a havason és a völgyekben éldegélő székely népcsoportok sorsát. Nem véletlenül nevezik a székelyek „szent hegynek” a Hargitát, amelynek legmagasabb csúcsa, a mitikus Madaras olyan igazodási pont, amelyet egyszer – éljen bárhol is – minden magyar embernek meg kell látogatnia. A messze földön híres vendégszeretet, az élet nehézségeinek sajátságos humorral való elütése, az ízes beszéd és a székely életet körbeölelő természeti környezet valóságos újjászületést nyújt az embernek. Hát ez az, amiért a Hazajáró az adventi várakozás idején a legmagyarabb hegység, a Hargita rengetegeibe igyekszik, annak is a központi részébe, megismerni a hegytömb központját uraló hatalmas vulkáni kaldera kúpjait, és a havasok között élő székely testvéreink mindennapjait.

Látnivalók / Székelyföld / Csíkszék

A falu a Nagy-Küküllő völgyében terül el. Zeteváralja ma egy 800 lelket számláló színmagyar település, amit a Millenium idején az itteni fafeldolgozó munkások alapítottak.

Bővebben...

A tanyavilág következő bástyája, ami az Ivó-patak völgyében fekszik. Az Ivó-völgyi tanyavilág szétszórt falusi házai ma már a nagyvárosban élők hétvégi lakhelyeként szolgál.

Bővebben...

A szórványtelepülés a Hargita fennsíkján, a Nagy-Küküllő völgye felett, csaknem 1000 méteres magasságban fekszik. A Zetelaka környéki tanyavilágot, így Deságot is a túlnépesedett falvakból a távolabb eső hegyvidékekre felköltözők alakították ki; miután a szűkülő élettér szükségessé tette, hogy művelés alá fogják az addig terméketlen területeket is. Így váltak a természetes legelők szántókká, s a kezdetben alkalmi szálláshelyek végleges lakhelyekké.

Bővebben...

A Tündérkert koronája a Madaras. A tetőt a magyar közösségek keresztjei és kopjafái ékesítik. A környék turistaközpontja a Madarasi-Menedékház.

Bővebben...

Innen csodás kilátás nyílik a hegykaréj kiemelkedéseire: a Mihályhavasra; a Madarasi; a Rákosi; és a Madéfalvi Hargitára.

Bővebben...

Székelyföld messze híres, több mint 1300 méteres magasságban fekvő hegyvidéki fürdőközpontját 1941-ben a magyar honvédség tiszti üdülőteleppé és síoktató központtá fejlesztette. Ekkor épült a Csíki EKE által szállás, az Úz Bence menedékház is.

Bővebben...

Hargitafürdőről alig két kilométeres könnyű sétával érhető el a Kossuth-szikla, amit 1891-ben nagy ünnepség keretében neveztek el a kormányzóról.

Bővebben...

Az Udvarhelyt Csíkkal összekötő főút hágója nevezetes történelmi emlékhely is egyben, amelyre három hatalmas fakereszt emlékeztet, amiket a Honfoglalás 1100 éves évfordulójára, az első csíksomlyói búcsú emlékére, valamint Márton Áron püspök úr tiszteletére emeltek 1996-ban.

Bővebben...