A falu a Nagy-Kükül­lő völ­gyé­ben terül el. Zete­vár­al­ja ma egy 800 lel­ket szám­lá­ló szín­ma­gyar tele­pü­lés, amit a Mil­le­ni­um ide­jén az itte­ni fafel­dol­go­zó mun­ká­sok ala­pí­tot­tak.

A tanya­vi­lág követ­ke­ző bás­tyá­ja, ami az Ivó-patak völ­gyé­ben fek­szik. Az Ivó-völ­gyi tanya­vi­lág szét­szórt falu­si házai ma már a nagy­vá­ros­ban élők hét­vé­gi lak­he­lye­ként szol­gál.

A szór­vány­te­le­pü­lés a Har­gi­ta fenn­sík­ján, a Nagy-Kükül­lő völ­gye felett, csak­nem 1000 méte­res magas­ság­ban fek­szik. A Zete­la­ka kör­nyé­ki tanya­vi­lá­got, így Des­ágot is a túl­né­pe­se­dett fal­vak­ból a távo­labb eső hegy­vi­dé­kek­re fel­köl­tö­zők ala­kí­tot­ták ki; miu­tán a szű­kü­lő élet­tér szük­sé­ges­sé tet­te, hogy műve­lés alá fog­ják az addig ter­mé­ket­len terü­le­te­ket is. Így vál­tak a ter­mé­sze­tes lege­lők szán­tók­ká, s a kez­det­ben alkal­mi szál­lás­he­lyek vég­le­ges lak­he­lyek­ké.

A Tün­dér­kert koro­ná­ja a Mada­ras. A tetőt a magyar közös­sé­gek kereszt­jei és kop­ja­fái éke­sí­tik. A kör­nyék turis­ta­köz­pont­ja a Mada­ra­si-Mene­dék­ház.

Innen cso­dás kilá­tás nyí­lik a hegy­ka­réj kiemel­ke­dé­se­i­re: a Mihály­ha­vas­ra; a Mada­ra­si; a Ráko­si; és a Madé­fal­vi Har­gi­tá­ra.

Szé­kely­föld messze híres, több mint 1300 méte­res magas­ság­ban fek­vő hegy­vi­dé­ki für­dő­köz­pont­ját 1941-ben a magyar hon­véd­ség tisz­ti üdü­lő­te­lep­pé és síok­ta­tó köz­pont­tá fej­lesz­tet­te. Ekkor épült a Csí­ki EKE által szál­lás, az Úz Ben­ce mene­dék­ház is.

Har­gi­ta­für­dő­ről alig két kilo­mé­te­res könnyű sétá­val érhe­tő el a Kos­suth-szik­la, amit 1891-ben nagy ünnep­ség kere­té­ben nevez­tek el a kor­mány­zó­ról.

Az Udvar­helyt Csík­kal össze­kö­tő főút hágó­ja neve­ze­tes tör­té­nel­mi emlék­hely is egy­ben, amely­re három hatal­mas fake­reszt emlé­kez­tet, ami­ket a Hon­fog­la­lás 1100 éves évfor­du­ló­já­ra, az első csík­som­lyói búcsú emlé­ké­re, vala­mint Már­ton Áron püs­pök úr tisz­te­le­té­re emel­tek 1996-ban.