Csallóköz II. – Alsó-Csallóköz – Kalandozások Kukkóniában
Hazajáró műsorok

Csallóköz II. – Alsó-Csallóköz – Kalandozások Kukkóniában

169. rész

“A vidék földviszonyai szigeti helyzetéből merülnek föl: hegység nélkül, nagy folyamokkal körülvett, vizek és mocsárokkal átmetszett sík földet képez; és egymástól távolabb fekvő helységeivel, terjedelmes pusztáival, rét- és legelőivel hazánk alföldi síkságához hasonlít.”

 Ipolyi Arnold: Csallóköz műemlékei (1859)

Így festette le Ipolyi Arnold Európa legnagyobb folyami szigetét, a Csallóközt. A Duna óvó ágai ölelte Aranykert megannyi ősi népregét őriz. Kukkónia ingoványaiban táltosok és boszorkányok, tündérek és sárkányok rejtőztek, és hinni szeretnénk, hogy az új idők rémisztő zaja nem űzte őket el örökre innen. A Magyar Királyság idején a sziget települései Komárom várának oltalmában virágoztak. Mivel a hadak útjába esett, a török időkben, majd a magyar szabadságküzdelmek és a világháborúk idején is beírta magát a történelembe, amelynek legsötétebb napja, Trianon határfolyót tett a Dunából, míg a csallóközi magyarságra üldöztetés és kitelepítés várt. De a régen tépő balsors után is megtapasztalhatjuk, ha ide látogatunk: Csallóköz mindmáig a felvidéki magyarság erős magyar szigetét képezi.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Csallóköz

Komárom eredeti vára a bal parton állt, a jobb parton egy kis település, Új-Szőny bújt meg, melynek lakói kezdetben a Dunai átkelést biztosították. A 16. századi török hódoltság idején Komárom végvár lett, katonai szerepe felértékelődött. Amikor Buda elesett, Bécs védelmében nyomban nekifogtak a komáromi erődrendszer kiépítéséhez. Közép-Európa legnagyobb újkori erődje a Monostori-erőd lett, ami 1871-re készült el. Az 1848–49-es szabadságharcban a jobb parti erődöknek fontos szerep jutott.

A szabadságharcban és az 1848-as tűzvészben szinte teljesen felőrlődött Új-Szőny újjászületését a Budapest-Bécs vasútvonalnak köszönhette. 1892-ben átadták az első állandó komáromi átkelőt, az Erzsébet hidat, majd négy év múlva a két oldal települései hivatalosan is egyesültek. De nem sokáig tartottak a boldog békeidők: Trianon elszakította a Komárom szívét, lelkét hordozó északi városrészt.

Komárom minden porcikája sűrű történelméről mesél. Utcáit járva már a Szent István előtti kortól végig követhetjük a dicső magyar századokat. Mert akárhogy is alakult a város sorsa, ahogy a legendás komáromi erődrendszer, úgy a magyarság szellemi-lelki ereje is bevehetetlen volt. Ezt a kitartást jelképezi az óvár megújult Ferdinánd kapuja és az Újváron a komáromi kőszűz allegorikus szobra is, a felirattal: „sem csellel, sem erővel…”

És ezt a rettenthetetlenséget hirdeti a történelmi városközpontban, a főtéren, a tornyos városháza előtt a hős várvédő fővezér, Klapka György tábornok szobra is. 1896-ban felavatták, 1947-ben ledöntötték, helyére Štefánik szobrát állították, 1965-ben az Anglia-parkba száműzték, de 1991-ben csak visszakerülhetett eredeti helyére.

A Szent András tiszteletére szentelt plébániatemplomot a jezsuiták építették.

Előtte, a Duna-menti múzeum udvarán itt ül a halhatatlanságban az egyik legolvasottabb magyar író, Jókai Mór is, aki számos művében állított emléket szeretett szülővárosának, történelmének és lakóinak. Annak a sajátos református közösségnek is, amelyiknek ő maga is tagja volt.

Bővebben...

Az Árpád-kori Ekecs is büszke lehet múltjára és ma is híven tartja magyarságát. 1268-ban említik először a krónikák. Református temploma 1822-ben épült.

Bővebben...

A híres gútai hajómalomnak már a megközelítése is kivételes, hisz Európa egyik leghosszabb, 85 méter hosszú fahídján kelünk át a félszigetre. A fából ácsolt hajómalmok főként a 18-19. században virágoztak. A ma is működőképes gútai faépítmény hitelesen mutatja be a legősibb ismert dunai hajómalomtípust.

Bővebben...