Csalhó-hegység – A Keleti-Kárpátok sziklatornya
Hazajáró műsorok

Csalhó-hegység – A Keleti-Kárpátok sziklatornya

93. rész

“A Csalhó már Moldovában van, de a Kárpátok vonalába esvén, miután a Kárpátok par excellence magyar havasok, tehát ez alapon a Csalhót is magunknak sajátítjuk, annál is inkább, mert szent István korában az Erdélyt keletről övedző Kárpátok egészen a moldovai térségig mind Erdélyhez tartoztak. Hófehér szirtei távolból úgy néznek ki, mintha hófedettek lennének. E havas alakzata gyönyörű, déli szöglete óriási lépcsőzetszerűleg van szakadozott szeletekben lemetszve, északi bütüje felhőszerű hullámzatokban tornyosul fel félelmes magasságig.”

 Orbán Balázs: A tölgyesi szoros

Ez az, amiért a Hazajáró otthon érzi magát a kárpáti vízválasztón túl is. A Keleti-Kárpátok szívében emelkedő Csalhó különleges formakincseit konglomerátum és mészkő felépítésének köszönheti. Az 1800 méter fölé magasodó tágas platója pereméről minden irányban gigantikus sziklafalak szakadnak le. A természet belső és külső erői faragta tornyokhoz különböző mitológiai alakokat, legendákat fűzött a moldvai néplélek, így lett a Csalhó a románok egyik legnépszerűbb, kultikus hegye,” Moldva Olümposza.” Bástyájához közelítve beköszönünk a Kis-Beszterce völgyébe, az ezeréves határt őrző székely magyar szórványközösségekhez is.

Látnivalók

Látnivalók / Székelyföld / Gyergyószék

Göröngyös út vezet Székelyföld északi csücskébe, a Kis-Beszterce völgyében szétszórt házikókból álló Gyergyóhollóba. A Besztercei-havasok rengeteg erdőivel övezte vidéket, ami egykor Moldva és Erdély határa, a senki földje volt, a Gyergyóból kirajzott székelyek népesítették be. A 18. században fontos állomása volt a folyón Moldva felé fát és borvizet szállító tutajoknak. Kevés művelhető földdarabjain ma is serényen gazdálkodnak. Az állattartás mellett a faluturizmusra is kiválóak a regényes vidék adottságai. Holló már igencsak Székelyföld peremvidéke, így a Trianon előtt még félezres katolikus magyar közössége mára alig 100 lélekre apadt.

Bővebben...

Alig néhány lépés tovább a Kis-Beszterce mentén, és máris itt hever a Veres-kő lábainál a Moldva előtti utolsó község, Gyergyótölgyes. Az ötszázéves tölgy és a környező kivételes tölgyerdő rögtön meg is magyarázzák, honnan a falu neve. A fa ma is meghatározó eleme Tölgyesnek, igaz, már megszűnt itt a vámszedés és a magyar határőrök helyett a gyógykezelésre szorulókat szolgálják az 1940-es években épült kaszárnyák is. Hargita Megye Tanácsa szívén viseli, hogy a régi laktanya épületek fennmaradjanak. Amióta Ártándig tolták innen a határt, a tölgyesi magyarság egyharmados kisebbségbe került. Az 1890-ben épült katolikus templom az egyik fontos színhelye életüknek.

Amíg van magyar, aki tudja, hogy mit jelent átkelni a Tölgyesi-szoroson, és nem feledi, hogy itt húzódott egykori hazánk határa, addig „nincs ördög, aki ismét széjjel bírná szakítni ölelkező karunk.”

Bővebben...

A Tóka-csúcsról csodás panoráma nyílik a tájra. Alant fényesen csillog a Békás tó víztükre az Esztena-hegység előtt. A Csalhó fehér sziklái is szépen tündökölnek. Északra a közel 80 méter magas Panagia tornya sugárzik. Délre, a hosszan elnyúló plató végén a Nagy-Aklos is felragyog.

Északnyugat felé a Széples, a Radnai- és a Kelemen-havasok, előterükben a Besztercei-havasokkal. Délebbre a Gyergyói-havasok és a Nagy-Hagymás, míg mögöttük a Görgényi-havasok és a Hargita köszönti a vándort.

Nagyon látványos a Tóka piramisa, alatta a Pásztorkő hatalmas sziklájával. A széles, sima tetőn a Dochia házhoz érve a Detunáta sziklacsoportja köszön ránk. Majd indulás tovább délnek, a hegység legmagasabb csúcsára, a Nagy Aklosra.

Dél felé a plató kiszélesedik és viszonylag lankásan emelkedik a legmagasabb pontjáig.

Bővebben...

A Kis-Beszterce földuzzasztásával a ’60-as években épült Békási-víztároló nyúlványa mentén kanyargunk felfelé a Csalhó népszerű üdülőtelepe, Durau felé.

Bővebben...

A Dörgő vízesés 30 méteres magasságból, két lépcsőben, zúdul lefelé.

Bővebben...