Borló-hegység – Szolyvától Dolháig
Hazajáró műsorok

Borló-hegység – Szolyvától Dolháig

131. rész

“A Borló-Gyil hegység a Vihorlát-Gutin láncolat tagja, Bereg s kis részben Máramaros vármegyében, a Latorca és a Borsova völgyei közt terül el, dél felé az Alföldre ereszkedik alá, míg északon a Dusina patak völgye a Keleti-Beszkidekhez tartozó Szolyvai havasoktól választja el. A Borló hazánk legnagyobb tufahegysége, leginkább erdős; alacsonyabb részeiben, különösen a déli völgyekben számos község fekszik. Jelentékenyebb közlekedési út nem érinti.”

 Révai Nagy Lexikona: Borló-Gyil hegység (1911)

Mindig örömmel tér be a Hazajáró olyan feltáratlan hegységekbe, amelyeket elkerülnek a főutak, a turisták és alig akad róluk szakirodalom. A Borzsa medencéjéből szerényen kiemelkedő Borló-hegység első pillantásra, az északi, magasabb szomszédjai árnyékában tényleg nem tűnik túl izgalmasnak, de ha közelebbről szemügyre vesszük és bemerészkedünk turistautak nélküli vadonjaiba, a Buzsora kúpjára, a rejtett csodák mellett a felfedezés örömét is átélhetjük. És hiába próbálták elűzni erről a vidékről is népünket, mindenütt magyar emlékek üzenik: egy évezrede itt vagyunk már a Kárpátok alatt.

Látnivalók

Látnivalók / Kárpátalja / Bereg

Fájdalmasan szép jelkép áll itt, a Latorca-partján. Ahogy a Kárpátok keretezik Szolyvát, úgy keretezi a település is hazánk történelmét. Határában egy honfoglalás kori magyar harcos 1870-es években feltárt sírhelye üzeni: erre jöttek őseink, Árpád népe birtokba venni örökségét. És éltünk itt e tájon jó ezer éve már, amikor a keletről jött istentelen eszme és a nyugati árulás harapófogójába került Északkelet-Magyarország.

Így történhetett meg, hogy ahol bejöttünk, több mint 1000 esztendő elteltével, a második világháború végén, ugyanitt, Szolyvánál gyűjtötték össze és hurcolták el a szovjet bolsevikok a magyarokat keletre, mondván, hogy egy kicsi pár napos munkára, „malenkij robotra” viszik őket. Ebből lett aztán a több tízezer áldozatot követelő népirtás: sokan még a célállomásig sem jutottak el, másokat évekig embertelen munkára kényszerítettek, távoli szovjet koncentrációs táborokban. A Gulag haláltáboraiba hurcoltaknak csak töredéke térhetett haza. Az áldozatok emlékét őrzi a szolyvai Emlékpark, valamint a 2008-ban felavatott kápolna.

Bővebben...

A Borló-hegység délnyugati lába, a Borzsa oldalába felnyúló völgyekben apró ruszin falvak ücsörögnek. Egyikük, a kicsi Nagyábránka egy 1734-ben remekbe szabott és Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt görög katolikus fatemplommal büszkélkedhet.

Bővebben...

A hegyen jelzett utak hiányában nem könnyű a tájékozódás. Ha minden kötél szakad, a barátságos ruszin földműves parasztok megmutatják a helyes irányt a Buzsorára. Ahogy haladunk felfelé, visszatekintve a Borzsa- és a Róna-havas elnyúló hátát láthatjuk. Jelzések továbbra sincsenek.

Úttalan-utakon, és bükkösökön keresztül vezet az út egy széles rétre, ahol egymásra hányt sziklák jelzik a Buzsora csúcsplatóját. A Borló-hát legmagasabb pontja a Buzsora.

A Buzsora délnyugati oldalán továbbhaladva érjük el az „Elvarázsolt Táj” természetvédelmi területet. A több ezer hektáros parkban fenyvesek és bükkösök váltogatják egymást. A védett övezet állatvilága is sokszínű: a barnamedve, szarvas, vaddisznó és hiúz mellett a patakokban különleges halfajok is élnek.

Van itt egy rejtett érték is, egy kiterjedt tőzegmoha láp.

Bővebben...

A Borzsa völgyében fekszik az ősi Hosszúmező. A később Dolhára keresztelt település központjában szomorúan romlanak a Dolhay család ősi vára helyére épült kastély falai. Egykor Teleki kastélynak hívták, mivel a szabadságharc leverése után Teleki László kapta meg. A ma már tüdőgondozónak otthont adó sarokbástyás kastély egykori parkjának többszáz éves fái szebb korokról nosztalgiáznak.

Dolha a Rákóczi-szabadságharc első véres csatájának színtere volt. A kommunista múlt szörnyemlékműveinek árnyékában bújik meg a kuruc hősökre emlékező turulmadaras oszlop, amelyen ruszin nyelven a kuruc nóta sorai olvashatók:

Kiontatom vérem apámért, anyámért,

Megöletem magam szép gyűrűs mátkámért.

Meghalok én még ma magyar nemzetemért!

Bővebben...