A Musz­ka-tető­ről messzi­re lát­ni a Bar­ca­ság róna­sá­gán. Egé­szen a Har­gi­ta és a Cso­mád között áttö­rő Tus­ná­di-szo­ro­sig. Nyu­gat­ra ott van a Bras­só fölöt­ti Cenk-hegy, előt­te a Keresz­tény-havas pipál a fel­hő­ben. Ezek­ben a hegyek­ben jegyez­te el magát a vadá­szat­tal a tat­ran­gi taní­tó, Kit­ten­ber­ger Kál­mán. 1902-ben innen indult első afri­kai vadász­ki­rán­du­lá­sá­ra, hogy kalan­dos éle­te során a hét­fa­lu­si taní­tó­ból a leg­na­gyobb magyar Afri­ka-kuta­tó, zoo­ló­gus, vadász­író legyen.

Kit­ten­ber­ger Károly­ról is híres Tat­rang. No meg a szép díszes evan­gé­li­kus temp­lo­má­ról, ami egy koráb­bi helyé­re épült, 1820-ban. A temp­lom mel­let­ti gyü­le­ke­ze­ti ház a közös­sé­gi prog­ra­mok mel­lett csán­gó nép­raj­zi kiál­lí­tás­nak is ott­hont nyújt.

A Gar­csin völ­gye egyi­ke a leg­szebb hava­si szo­ro­sa­ink­nak, egy­ko­ri határ­át­ke­lő. A Gar­csin meze­jén az újon­nan épült Pün­kös­di rózsa turis­ta­ház vár­ja a turis­tá­kat. A mene­dék­ház télen-nyá­ron nyit­va áll a meg­fá­radt ván­do­rok előtt, iga­zi erdei spe­ci­a­li­tá­sok­kal.

Átkel­ve az Azu­ga-pata­kon, a kék három­szög jel­zést követ­ve for­rás­vi­dé­ké­re, a Baj-havas gerin­cé­re, a Tigáj-havas­ra vezet az út a mere­dek emel­ke­dőn.

A ren­ge­teg rit­kul­ni kezd, az egy­re szé­le­sebb­re nyí­ló tisz­tá­sok­ról a fenyők között a Nagy­kő-havas hófe­hér szik­lái, köz­tük a jel­leg­ze­tes Írott­kő látha­tó. A mező­ha­vas csú­csán, a Tigá­jon érjük el a főge­rin­cet. A nyi­tott, szé­les pla­tó min­den irány­ban maku­lát­lan kilá­tást nyújt, majd tovább­ha­lad­va elér­jük a Tót­pál-hava­sát. A főge­rin­cen foly­tat­va utun­kat a havas leg­ma­ga­sabb orma, a Neamt-csúcs felé.

Egy­kor Magyar­or­szág és Romá­nia határ­vá­ro­sa volt. Mára már a régi vám­ház is elvesz­tet­te funk­ci­ó­ját.