"Aranyosszék a Székelyfölddel tájrajzilag nem függ egybe, s eredetileg nem is tartozott az Atilla örökségének védváraként visszamaradt ős Székelyföldhez, hanem annak egy későbbi gyarmatát alkotja, mely a hősiességnek köszöni létét, fenmaradását és virágzását. A Székelykő ormán büszkélkedő vár körül vívták székely őseink a mongolok ellen azon győzelmes harcot, melyért jutalmul Aranyosszék területét nyerték. A király a Székelykő keleti alján elterülő termékeny földet, a Maros és Aranyos közti területet, melyet a mongolok néptelenítettek, kiszakitván Torda vármegyéből Aranyosszék néven a győzelmes székelyeknek adományozta székely joggal és törvényekkel ruházván fel."
Így lett az ötödik szék Aranyosszék, amelyért a székelyek sok csatát vívtak. Tatár, török, labanc és oláh dúlások forgácsolták a népet, míg az 1876-os megyerendezéskor az ötödik széket beolvasztották Torda-Aranyos vármegyébe. Trianon és a kommunizmus aztán székestől, vármegyéstől mindent kiradírozott, mégis, Aranyosszék tovább él, idebent: a kastélyokban, a templomvárakban, a székelykapukban, és a földjükhöz hűséges székelyek lelkében.