Hazajáró műsorok

Aranyosszék – Körtúra a székely szórványszigeten

218. rész

“Aranyosszék a Székelyfölddel tájrajzilag nem függ egybe, s eredetileg nem is tartozott az Atilla örökségének védváraként visszamaradt ős Székelyföldhez, hanem annak egy későbbi gyarmatát alkotja, mely a hősiességnek köszöni létét, fenmaradását és virágzását. A Székelykő ormán büszkélkedő vár körül vívták székely őseink a mongolok ellen azon győzelmes harcot, melyért jutalmul Aranyosszék területét nyerték. A király a Székelykő keleti alján elterülő termékeny földet, a Maros és Aranyos közti területet, melyet a mongolok néptelenítettek, kiszakitván Torda vármegyéből Aranyosszék néven a győzelmes székelyeknek adományozta székely joggal és törvényekkel ruházván fel.”

 Orbán Balázs: Aranyosszék

Így lett az ötödik szék Aranyosszék, amelyért a székelyek sok csatát vívtak. Tatár, török, labanc és oláh dúlások forgácsolták a népet, míg az 1876-os megyerendezéskor az ötödik széket beolvasztották Torda-Aranyos vármegyébe. Trianon és a kommunizmus aztán székestől, vármegyéstől mindent kiradírozott, mégis, Aranyosszék tovább él, idebent: a kastélyokban, a templomvárakban, a székelykapukban, és a földjükhöz hűséges székelyek lelkében.

Látnivalók

Látnivalók / Erdély / Erdélyi-Hegyalja

Ahol a Székelykő belealacsonyodik az Aranyos menti dombokba, ma is ott van Csegez.

A hősies középkorból származó unitárius templomának pusztán csonka váza maradt. De a haranglábban, ha kell, megkondulnak még a harangok, jelezve a ki nem haló magyar életet. És miből építkezik a székely? Amit a természet ad. Ide épp sok követ mért, így a legtöbb ház kőből épült. Kőkerítés övezi a turizmus egyik aranyosszéki fellegvárát, a tordai EKE menedékházát is.

Bővebben...

Hosszú időn át volt Aranyosszék székhelye, ahol a szék közgyűléseit tartották. A mezőváros sok vészt látott, 1849, a második világháború és az azt követő elhurcolások is erősen összezsugorították magyarságát. A szórvánnyá lett közösségnek ma főleg a református templom jelenti a fő lelki bástyáját.

Bővebben...

Székelykocsárd ősi székely település, három megye, Kolozs, Maros és Fehér megye találkozásánál fekszik. Az 1500-as években, Orbán Balázs szerint egy virágzó egyházközség volt. Közben persze jöttek a változások, amikor elvettek minden anyagi értéket, földeket, épületeket. A székelykocsárdi gyülekezet célja a magyar öntudat és hagyományok megőrzése. A faluban minden héten van cserkész találkozó és néptánc.

Bővebben...

A folyó jobb partján egy romos kastély és egy fehéren tündöklő templom jelzi: ez az Árpád-kori Aranyosgerend.

Sok jel mutatja az épületen, hogy Erdély egyik legrégebbi templomában járunk. A Kalocsa nembeli Gerendi család építette, a 13. században, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ma már a reformátusoké. Falain régi freskók maradványai díszlenek. Vaskályháját Bolyai Farkas tervezte. A későbbi birtokos Kemény család tagjai a templom alatti kriptában nyugszanak.

Vajon lesz e még feltámadása a templomhoz közeli kastélynak? Egyelőre elhagyatva, szégyenlősen bújik meg a fák között, pedig fénykorában, 1529-ben Zápolya János király még országgyűlést is tartott itt. Történelemformáló hely volt mindig is, elég, ha csak végigtekintünk a birtokosain: a Gerendiek, az Apafiak, majd a Báthoryak után a Kemény családé lett, akik a 17. században alakították át a mai formájára. Utolsó tulajdonosai a Bánffyak voltak, ám a világháborúk, majd az államosítás megpecsételte a sorsát…

Bővebben...

Régi tekintélyét jelzi, hogy Aranyosszék 1651-től 200 esztendőn át huszonhatszor tartotta itt közgyűléseit, csak a ’48-49-es szabadságharc után lett az új székhelye Felvinc.

A hagyományosan zöldségtermesztéssel foglalkozó bágyoniak a reformáció idején előbb reformátusok, majd unitáriusok lettek, sokáig a környék legerősebb unitárius egyházközségét alkották. A középkori eredetű templom állványozása, tatarozása jelzi, van miért és kiért megújítani Isten házát.

Bővebben...

Kövenden is megvannak még a hagyományos székelykapunál kisebb, jellegzetes aranyoszéki zsindelyfedeles fakapuk.

A helybéli unitáriusok büszkén mutatják meg az ide látogató hazajáróknak 13. századi templomukat. Falai sok ostromot megszenvedtek. Népi ornamentikájú kazettás famennyezete 1721-ben készült.

Bővebben...

Határában egykor igen jelentős földvár állt, mely a középkorban ispáni vár, majd vármegyeszékhely is volt. Ám a tatárok hamar megtörték fénykorát. Az Aranyos síkját őrző ősi vár az enyészeté lett. Olyan földön járunk, ahol már nem a keleti hadakkal, hanem a közönnyel, a fizikai és lelki kiüresedéssel kell harcba szállnunk. Ezekre az új kihívásokra ad reményteli választ Várfalva új vára, az Erdélyi Kárpát Egyesület aranyosszéki turista bázisa, nemes egyszerűséggel az EKE vár.

Az EKE 2012-ben vásárolt meg egy 150 éves székely parasztházat a hozzá tartozó birtokkal és melléképületekkel. Azóta kalákában építik-szépítik-bővítik várukat, az EKE tordai osztályának koordinálásával.

Bővebben...