Ahol a Szé­kely­kő bele­ala­cso­nyo­dik az Ara­nyos men­ti dom­bok­ba, ma is ott van Cse­gez.

A hősi­es közép­kor­ból szár­ma­zó uni­tá­ri­us temp­lo­má­nak pusz­tán cson­ka váza maradt. De a harang­láb­ban, ha kell, meg­kon­dul­nak még a haran­gok, jelez­ve a ki nem haló magyar éle­tet. És miből épít­ke­zik a szé­kely? Amit a ter­mé­szet ad. Ide épp sok követ mért, így a leg­több ház kőből épült. Kőke­rí­tés öve­zi a turiz­mus egyik ara­nyos­szé­ki fel­leg­vá­rát, a tor­dai EKE mene­dék­há­zát is.

Hosszú időn át volt Ara­nyos­szék szék­he­lye, ahol a szék köz­gyű­lé­se­it tar­tot­ták. A mező­vá­ros sok vészt látott, 1849, a máso­dik világ­há­bo­rú és az azt köve­tő elhur­co­lá­sok is erő­sen össze­zsu­go­rí­tot­ták magyar­sá­gát. A szór­vánnyá lett közös­ség­nek ma főleg a refor­má­tus temp­lom jelen­ti a fő lel­ki bás­tyá­ját.

Szé­kely­ko­csárd ősi szé­kely tele­pü­lés, három megye, Kolozs, Maros és Fehér megye talál­ko­zá­sá­nál fek­szik. Az 1500-as évek­ben, Orbán Balázs sze­rint egy virág­zó egy­ház­köz­ség volt. Köz­ben per­sze jöt­tek a vál­to­zá­sok, ami­kor elvet­tek min­den anya­gi érté­ket, föl­de­ket, épü­le­te­ket. A szé­kely­ko­csár­di gyü­le­ke­zet cél­ja a magyar öntu­dat és hagyo­má­nyok meg­őr­zé­se. A falu­ban min­den héten van cser­kész talál­ko­zó és nép­tánc.

A folyó jobb part­ján egy romos kas­tély és egy fehé­ren tün­dök­lő temp­lom jel­zi: ez az Árpád-kori Ara­nyos­ge­rend.

Sok jel mutat­ja az épü­le­ten, hogy Erdély egyik leg­ré­geb­bi temp­lo­má­ban járunk. A Kalo­csa nem­be­li Geren­di csa­lád épí­tet­te, a 13. szá­zad­ban, Árpád-házi Szent Erzsé­bet tisz­te­le­té­re. Ma már a refor­má­tu­so­ké. Fala­in régi fres­kók marad­vá­nyai dísz­le­nek. Vas­kály­há­ját Bolyai Far­kas ter­vez­te. A későb­bi bir­to­kos Kemény csa­lád tag­jai a temp­lom alat­ti krip­tá­ban nyug­sza­nak.

Vajon lesz e még fel­tá­ma­dá­sa a temp­lom­hoz köze­li kas­tély­nak? Egy­elő­re elha­gyat­va, szé­gyen­lő­sen bújik meg a fák között, pedig fény­ko­rá­ban, 1529-ben Zápo­lya János király még ország­gyű­lést is tar­tott itt. Tör­té­ne­lem­for­má­ló hely volt min­dig is, elég, ha csak végig­te­kin­tünk a bir­to­ko­sa­in: a Geren­di­ek, az Apa­fi­ak, majd a Bátho­ryak után a Kemény csa­lá­dé lett, akik a 17. szá­zad­ban ala­kí­tot­ták át a mai for­má­já­ra. Utol­só tulaj­do­no­sai a Bán­ffyak vol­tak, ám a világ­há­bo­rúk, majd az álla­mo­sí­tás meg­pe­csé­tel­te a sor­sát…

Régi tekin­té­lyét jel­zi, hogy Ara­nyos­szék 1651-től 200 esz­ten­dőn át huszon­hat­szor tar­tot­ta itt köz­gyű­lé­se­it, csak a ’48–49-es sza­bad­ság­harc után lett az új szék­he­lye Fel­vinc.

A hagyo­má­nyo­san zöld­ség­ter­mesz­tés­sel fog­lal­ko­zó bágyo­ni­ak a refor­má­ció ide­jén előbb refor­má­tu­sok, majd uni­tá­ri­u­sok let­tek, soká­ig a kör­nyék leg­erő­sebb uni­tá­ri­us egy­ház­köz­sé­gét alkot­ták. A közép­ko­ri ere­de­tű temp­lom áll­vá­nyo­zá­sa, tata­ro­zá­sa jel­zi, van miért és kiért meg­újí­ta­ni Isten házát.

Köven­den is meg­van­nak még a hagyo­má­nyos szé­kely­ka­pu­nál kisebb, jel­leg­ze­tes ara­nyo­szé­ki zsin­dely­fe­de­les faka­puk.

A hely­bé­li uni­tá­ri­u­sok büsz­kén mutat­ják meg az ide láto­ga­tó haza­já­rók­nak 13. szá­za­di temp­lo­mu­kat. Falai sok ost­ro­mot meg­szen­ved­tek. Népi orna­men­ti­ká­jú kazet­tás famennye­ze­te 1721-ben készült.

Hatá­rá­ban egy­kor igen jelen­tős föld­vár állt, mely a közép­kor­ban ispá­ni vár, majd vár­me­gye­szék­hely is volt. Ám a tatá­rok hamar meg­tör­ték fény­ko­rát. Az Ara­nyos sík­ját őrző ősi vár az enyé­sze­té lett. Olyan föl­dön járunk, ahol már nem a kele­ti hadak­kal, hanem a közönnyel, a fizi­kai és lel­ki kiüre­se­dés­sel kell harc­ba száll­nunk. Ezek­re az új kihí­vá­sok­ra ad remény­te­li választ Vár­fal­va új vára, az Erdé­lyi Kár­pát Egye­sü­let ara­nyos­szé­ki turis­ta bázi­sa, nemes egy­sze­rű­ség­gel az EKE vár.

Az EKE 2012-ben vásá­rolt meg egy 150 éves szé­kely paraszt­há­zat a hoz­zá tar­to­zó bir­tok­kal és mel­lék­épü­le­tek­kel. Azóta kalá­ká­ban épí­tik-szé­pí­tik-bőví­tik váru­kat, az EKE tor­dai osz­tá­lyá­nak koor­di­ná­lá­sá­val.