A Kárpátok belső kristályos övében húzódó Alacsony-Tátra keleti bástyája, a Király-hegy tömbje három táj: Liptó, Gömör és Szepes határszöglete, és négy folyó: a Garam, a Gölnic, a Hernád és a Fekete-Vág forrásvidéke. Gerinceit kiterjedt havasi legelők, míg oldalait vadban gazdag erdőségek borítják. Nevét is onnan kapta, hogy királyaink kedvelt vadaskertje volt. Különleges túra vár ránk a Királyhegyi-Tátrában. Nemcsak a tél és tavasz határán táncoló időjárási viszonyok miatt, de azért is, mert látássérült túratársaink lesznek. S miközben végigkísérjük őket a hegy körül, az út végére kiderül, hogy valójában ők kalauzolják végig a Hazajárót egy olyan belső úton, ami szemmel ugyan nem látható, de szívvel érezhető és a léleknek olyan kapuit nyitja meg, amelyek eddig nem tárultak fel önmagunkban.
Alacsony-Tátra 3. — Forrástúra a Királyhegy körül
162. rész
A Király-hegy északi oldalán ered a Hernád, hogy aztán 286 kilométeres kanyargós útja végén a Sajóba torkoljon.
Bővebben...A faúsztatók régi központja a több száz éves Feketevág. A festői kis községet 1804-ben József nádor is meglátogatta. Ennek emlékére Wiesner Ferenc emlékkövet állítatott, ami még ma is áll a kincstári erdészlak közelében. Feketevág ma már nem a nádori látogatásokról, hanem Felvidék legnagyobb szivattyús vízerőműjéről híres.
Bővebben...A feketevági víztározótól a Dikula-patak mentén vezet a kék jelzés a Prihebika-nyeregbe. Itt érjük el a főgerincet. Az út alpesi réteken, a törpefenyvesek és a sziklabukkanások világbán emlékeztetnek arra, hogy már 1500 méter felett járunk. A főgerincen továbbhaladva érkezünk meg a Téli-víz forrás melletti menedékkunyhóhoz.
Bővebben...A Király-hegyre három csúcson át vezet az út. Az első a Bartko-csúcs, majd a Középső-hegy következik, ahonnan vethetünk egy pillantást a nagy testvérre, a Magas-Tátrára. Így érjük el Gömör tetejét, az Alacsony-Tátra legkeletibb csúcsát, a Királyhegy kopasz ormát, ami víz- és tájegység választó csúcs is egyben.
Az Alacsony-Tátra végső kiemelkedése a Király-szikla, amihez a magyarok számára igen kedves monda fűződik, ugyanis Mátyás királynak volt itt vadászterülete. Úgy tartja a néphit, hogy a király vadászatai alkalmával előszeretettel pihent meg ezen a sziklaormon, s egyik alkalommal, amikor odafent lakmározott, az egyik kősziklába latinul bele is véste a nevét: „hic hospitatus est Mathias, rex Hungariae.”
Bővebben...A Király-hegy oldalán, a Beszniki fenyveserdő közepén ered a Garam. Itt kezdi meg 275 kilóméteres kanyargós útját, hogy Párkány mellett a Dunába lehelje a lelkét.
Bővebben...