Hazajáró műsorok

Alacsony-Beszkidek 2. – Háborús emlékek a lemkók földjén

213. rész

“A Kárpátok láncainak fokozatos elsimulása jellemzi ezt a tartományt. Igazi átvonulási terület. Éppen hazánk határvidékén van, itt húzódik végig tehát a vízválasztó. A Kárpátok belső oldaláról a Tiszába és ezzel a Dunába, külső oldaláról pedig részben a Fekete-tengerbe, részben a Balti-tengerbe jut le a víz. A hegyek legnagyobb részét sűrű erdőség fedi.”

Cholnoky Jenő – Olysói Gabányi János: Az északi hadszíntér (1915)

Alacsonyak ám ezek a Beszkidek, így az átjárás is könnyebb hosszú, széles, lankás vonulatain. S ha jöttek a kereskedők, no meg az ellenséges hadak északról, általában Sáros vármegyének ezt az erdős, hiúzjárta vidékét választották átkelőül. A középkortól a nagy háborúkig ütközetek sora tette véres hadszíntérré a Beszkidek déli völgyeit, nem kímélve az útjukba eső ruszin falvakat sem. A vidéken élő lemkók számát a harcok után a kitelepítések is gyérítették. De lelkük apró hajlékai, törékeny fatemplomaik itt strázsálnak még, mint a hit bevehetetlen bástyái.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Sáros

A Ladomér és az Ondava vizeinek találkozásánál van Felsővízköz. A faluban található skanzen népi építészeti remekei a ruszin pásztorok, földművesek és famunkások rég letűnt világáról mesélnek.

De nem volt mindig ilyen békés és csöndes a sárosi ruszin vidék élete. A husziták, a lengyelek, a kuruc harcok, a napóleoni háborúk és a ’48-as szabadságharc is letette itt a névjegyét. Az első világháborúban orosz csapatok gyújtották fel Vízközt, de alig ocsúdott fel, 1944-ben a még súlyosabb harcokban újra elpusztult. Csak Felsővízközön 9000 katona, 9000 lélek, köztük számos magyar honvéd nyugszik tömegsírban.

A szomszédos hadtörténeti parkban ízelítőt kapunk az Ondava völgyét meghatározó második világháborús emlékekből.

Mert bizony, a győztesek írják a történelmet. A „vae victis” – „jajj a legyőzöttnek” nevet is viselhetné Vízköz határában a vörösök győzelmét jelképező emlékmű

Bővebben...

Kapisó fölött, az Ondava északi mellékvölgyének tájéka a II. világháború egyik legnagyobb Kárpát-medencei csataterét rejti. Az egykor halált osztó harckocsik ma már némaságba dermedve mesélnek az 1944-es ütközetről, amely annyira véres és kíméletlen volt, hogy színterét azóta is Halál-völgy néven emlegetik.

Bővebben...

Hiába dúlták már 1806-ban Kutuzov orosz csapatai, majd a második világháború szovjet seregei, Ladomérvágása mindig újjászületett poraiból. A feltámadás magját az 1742-ben, egyetlen vasszög felhasználása nélkül épült Szent Mihály arkangyal fatemplom jelentette.

Az Ondava egyik mellékvölgyében bújik meg Végcsarnó. Itt is van egy szép kis zsindelytetős fatemplom. Nagy Szent Vaszil tiszteletére épült a 18. században.

A kuruc háborúk és a járványok miatt csaknem elnéptelenedett a makovicai váruradalom ősi települése, Felsőhunkóc is, de csak megmaradt, erről tanúskodik a 18. századi fatemploma is.

Talán nem gondolták az újrakezdés után a hunkóciak, hogy jó 200 év múlva újra a történelem fősodrának útjába kerül falujuk. Több mint 3000, zömében német soldat alussza örök álmát a hunkóci temetőben. De a sírköveken itt-ott magyar honvédek neveit is felfedezhetjük. Azok nyugszanak itt, akik vállvetve harcoltak a Kárpátokon ellenállhatatlan tömeggel beözönlő szovjet hadsereggel és kitartásukkal sikerült – egy időre – megálljt parancsolni a vörös veszedelemnek. A bolsevizmus idején elhanyagolt, leromlott hadi temetőt végül egy németországi hadisírgondozó alapítvány hozta rendbe, 2005-ben.

Bővebben...

Rózsadomb Szent Miklós fatemploma az egyik legrégebbi a térségben, 1658-ban épült. Három tornya a templomtér hagyományos hármas osztatát jelöli. Az első, a torony alatti rész. Az asszonyok csak idáig léphettek be. A második maga a templomhajó, ez már a férfiak helye. A harmadik, a szentély, a pap szakrális tere.

A templom csodálatos 18. századi ikonosztázokkal büszkélkedik.

Bővebben...

Akármilyen peremvidéken fekszik is Alsókomárnok, mégis van itt keresnivalója az ide látogató magyar léleknek. Ezt mutatja Cségény István síremléke is, aki épp csak bekukkantott a 20. századba, de hamar odébb is állt inkább.

Vagy nézzünk csak át Felsőkomárnokra, amit egykor Kiskecskemét néven is emlegettek.

Bővebben...

A Dukla környéki második világháborús harcok intenzitását jelzi, hogy volt olyan magaslat, ami több mint hússzor cserélt gazdát. A magyarok parancsnoka László Dezső volt, akit 1949-ben a kommunisták Budapesten kivégeztek. Az volt a bűne, hogy sikerült megtörni a szovjetek előrenyomulását és megakadályozni, hogy a hágón betörve lenyomuljanak fővárosunk felé.

De a véráztatta gerincet járva emlékezzünk az I. világháború hőseire is, akiknek szintén a hágón betört oroszokkal kellett megvívniuk és sikerült is őket kiszorítani hazánkból.

Bővebben...

A Magyarországról Halicsba vezető út mentének vidékét a 14. században Korjakovics Tódor katonai parancsnok kapta meg. A határunk védelmére megbízott parancsnokkal érkező szerzetesek templomot és kolostort építettek, amely kultikus görögkatolikus zarándokhely lett.

A laborcrévi kolostor romjaiban is képes lelki támaszt nyújtani a hosszú utat bejárt vándornak.

Bővebben...