A Garam, miután szülőföldjét, a Kárpáti magaslatokat elhagyja, de mielőtt még bevégezné útját a síkvidéken, átfolyik a Selmeci-körhegységen. E vulkáni hegycsoport egyik tagja, a – Zsitva-völgyével a Tribecshez és a Madarashoz kapcsolódó – Újbányai-hegység. A külső és belső természeti erők addig építették és pusztították, míg kialakították mai képét: Erdős hegyoldalak, andezit kőtengerek és merész ormok jellemzik. Völgyeiben magyar nemesek és szerzetesek, német bányászok és tót famunkások hagyatékai: templomok és várromok, ódon bányavárosok és hegyi szórványtelepülések jelölik ki a magyarság északi nyelvhatárát.
Túránkkal jóbarátunknak és túratársunknak, Forgács Péternek állítunk emléket, aki 2018 januárjában tragikus hirtelenséggel hunyt el. Bővebben →
Várunk Benneteket április 4-én Kőszegen. Bővebben →
Várunk szeretettel Benneteket a medvesaljai Egyházasbáston megrendezésre kerülő Hazajáró majálison. Bővebben →
“Évszázados települések, amelyeknek minden talpalatnyi földjéhez őseink, anyáink és apáink lábnyoma, verejtéke, öröme és bánata tartozik, akiknek szellemiségét, örökségét mindannyian magunkban, génjeinkben hordozzuk. S ezt az örökséget megőrizni és gyarapítani – a legszebb kötelességünk. Ez is feltétele annak, hogy szülőföldünk valóban otthonunk legyen.”
Nagy Erzsébet: Szülőföldünk története (2008)
Így ragaszkodik Csallóköz népe szülőföldjéhez. A földhöz, ami a Dévényi-kapun betörő Duna legterjedelmesebb szigete, s egyben az elszakított részek egyik legnagyobb tömbmagyar területe. Farsang idején telet temetni jöttünk a Nyék és Megyer törzs ősi szállásterületeire. Van mit ünnepelni, hisz a tündérek aranykertje – Csilizköztől Karcsaszélig – a be- és kitelepítések ellenére is magyar maradt.
Találkozzunk március 16-án Győrben a Torock Klubban. Bővebben →
Borsi népe a vezérlő fejedelem születésének 342. évfordulóját ünnepli március 25-én 13 órai kezdettel. Bővebben →
Március 22-én, Mezőberényben Kerekes Éva és Varga Csaba hegymászó barátunk mesélnek magashegyi tapasztalataikról Mezőberényben. Bővebben →
“Ez a hegység a magyar Felföldnek a Magas-Tátra után legszebb és legváltozatosabb bérce. Karcsú derekából gömbölyded tetők emelkednek ki, oldalait sűrű erdők, széles hátát havasi rétek és itt-ott törpe fenyők lepik. Helységek csak a szélein vannak. Rövid oldalágai közé keskeny, zordon völgyek szorúltak, melyek a gerincen összeérnek, s itt átjárók vannak Trencsénből Túrócba.”
Erre a változatos formakincsre számíthat, aki beteszi a lábát az Északnyugati-Kárpátok mutatós vonulatába, a Kis-Fátrába. Közepén a Vág folyó által kettéfűrészelt vonulat északi, magasabb, sziklásabb részén, a Kriváni-Fátrában már túráztunk, ezúttal a déli, szelídebb formavilágú Rajeci-havasokat választjuk. Keleti oldalán a középkori várakat, nemesi kastélyokat, egyházi emlékeket és néprajzi értékeket felvonultató történelmi Turóc vármegye várja, hogy belépjünk „édenkertjébe”.
