Idén tizennegyedik alkalommal gyűltünk össze, hogy Bethlent Gábor erdélyi fejedelem emléke előtt tisztelegjünk egy különleges túrával a Fekete-Körös völgyében.

Már az érkezéskor érezni lehetett, hogy nem hétköznapi nap elé nézünk: Magyarországról, Erdélyből és a Partiumból érkeztek természetjárók, régi ismerősök és új arcok vegyesen, akiket ugyanaz a cél hozott össze – egyszerre szerettük volna megélni a hegyek szabadságát és a helyi magyarsághoz tartozás élményét. A túra az egykori, ma már lezárt uránbánya környékéről indult, innen kapaszkodtunk felfelé a patakmederben vezető ösvényen. A meredek kaptató hamar próbára tette a lábakat és a tüdőt, de ahogy a több mint félszáz fős csapat kígyózott felfelé a mederben, mindenkiben ott bujkált az az érzés, hogy valami igazán különleges hely felé tartunk. A Szentháromság-vízesés háromlépcsős zuhataga élőben még lenyűgözőbb, mint a fényképeken: a víz robaja, a vízpermet illata és a sziklák közé szorult erdő látványa igazi jutalom volt az emelkedő után.

A nap nemcsak a természetről szólt. A környék települései – Tárkány, Fenes, Égerfalva, Magyarremete, Újlak, Jánosfalva és a belényesi magyarság közössége – mind-mind azt üzenik, hogy itt, a hegyek között ma is élő, sokszáz éves múlttal rendelkező magyar világ van. Aki erre jár, nemcsak az Erdélyi-szigethegység vadregényes tájait fedezheti fel, hanem Árpád-kori templomokat, régi temetőket, és mindenekelőtt olyan embereket ismerhet meg, akiknek fontos, hogy magyarságukat itt, szórványban is tovább vigyék.
A túra végén a Bihar-hegység legmagasabb pontját is megközelítettük, ahonnan pazar kilátás nyílt a környező hegyvonulatokra. A fáradt, de elégedett csapat a hegytető közelében gyűlt össze zárásként: közösen énekeltük el a magyar, majd a székely himnuszt. Ezekben a percekben sűrűsödött össze igazán mindaz, amiért évről évre érdemes útnak indulni: történelem, természet, közösség és hit abban, hogy a Fekete-Körös völgyi magyarság nincs egyedül.

Az idei emléktúra nemcsak szép élményeket, hanem sok bátorítást is adott mindazoknak, akik a vidéken élnek és dolgoznak. Egyesületünk elkötelezett abban, hogy ez a hagyomány ne szakadjon meg, ezért már most kimondható: jövőre is megrendezzük a Bethlen Gábor-emléktúrát, és továbbra is várunk mindenkit, aki szeretne egy napra részévé válni ennek a különleges közösségi élménynek.

A képekért külön köszönet Varga Sándor Zsoltnak.