Szászváros

Uticélok / Erdély / Hunyad
Nehézségi szint:
2/10

Nevé­nek utó­tag­ja még a szé­kely kor­ból ere­dő várá­ra, míg elő­tag­ja már a szá­szok bete­le­pü­lé­sé­re utal. A város leg­fon­to­sabb tiszt­sé­ge­it a 15. szá­zad­tól kisebb-nagyobb meg­sza­kí­tá­sok­kal a 20. szá­zad ele­jé­ig a néme­tek és magya­rok kép­vi­se­lői egy­mást fel­vált­va tölt­het­ték be.

A török pusz­tí­tás­tól sokat szen­ve­dett várost hamar elér­te a refor­má­ció sze­le. Várát jófor­mán a védő­fal­lal öve­zett két pro­tes­táns temp­lom alkot­ja. A magyar refor­má­tu­sok és szász evan­gé­li­ku­sok szá­za­do­kon át közö­sen hasz­nál­ták az árpád kori ere­de­tű temp­lo­mot, ám a fele­ke­ze­ti viták után a 19. szá­zad­ban az evan­gé­li­ku­sok csak épí­tet­tek maguk­nak egyet. Addig vesze­ke­dett a két nem­ze­ti­ség, hogy végül a bete­le­pü­lő romá­nok let­tek a neve­tő har­ma­di­kok. Ma már ott tar­tunk, hogy a húsz­ez­res város­ban alig fél­ezer a magyar, és talán száz német, ha él még.

A magyar­ság erős szi­ge­tét a feren­ces kolos­tor jelen­ti. A bará­tok már a 13. szá­zad­ban lete­le­ped­tek a város­ban. A refor­má­ció, majd a kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­ra ide­jén is elhagy­ni kény­sze­rül­tek kolos­to­ru­kat, de szel­le­mi­sé­gük talán ma virág­zik a leg­job­ban a soká­ig üre­sen kon­gó falak között. A pati­nás épü­let­ben a Dévai Szent Ferenc Ala­pít­vány Szent Erzsé­bet Gyer­mek­ott­ho­na műkö­dik. Közel 100 gyer­mek cse­pe­re­dik itt, neve­lő­ik gon­dos­ko­dó sze­re­te­té­ben. Így lett a sokat szen­ve­dett Szász­vá­ros a hit, a remény és a sze­re­tet szi­ge­te, a Hunyad megyei magyar­ság egyik erős véd­bás­tyá­ja, egy isme­ret­len, de varázs­la­tos hegy­ség, a Kudzsi­ri-hava­sok lábá­nál.

Hazajáró epizódban szerepelt: