Szászsárosnak, ami az előnye, az egyben a hátránya is volt a történelem során: jelesül, hogy a Nagy-Küküllő mentén települt. Ez előny volt békeidőben, mert központi helyzete okán minden hamarabb ért ide, hátrány volt nehéz időkben, mert az ellenséges hadak könnyebben megtalálták. Mikor az idetelepült szászok a tatárjárás után megalapították a települést, gondolták egy darabig most nem kel harcolni. És ez így is volt egy ideig, ám 1438-ban egy török betörés elpusztította Szászsárost. Ekkor már állt a mai templom elődje, amit a 14. század első felében építették gótikus stílusban, háromhajós, torony nélküli templomként. A várfalat eredetileg három bástyával és két toronnyal a 15. században építették. Ebből a periódusból csak a szentély maradt fenn, 1438 után az oldalhajókat a keleti oldal kivételével lebontották, ezzel kereszthajót alakítva ki. 1605-ben a falut Bocskai István csapatai dúlták fel, és az erődtemplomot is elfoglalták. 1848 októberében a román parasztfelkelők Szászsáros határában vertek meg egy székely csapatot. A szászok kivándorlása után cigányok, románok és a két Küküllő közti falvakból magyarok költöztek be; a templomnak még a 2000-es évek elején is magyar harangozója volt. A Szent Ilona tiszteletére szentelt erődtemplomot 1810-ben barokkizálták, hajóját megmagasították. Ma is látogatható, pár lejt kell cserébe bedobni a perselybe. Amennyiben nincs nyitva, ezeket a telefonszámokat kell hívni: +40740912465, +40752882290.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja az evangélikus templom előtti tér.
