A hegyek közé zárt szór­vány­te­le­pü­lés Orot­va. Az apró fűrész­te­lep kör­nyé­kén az 1800-as évek­ben egy­re töb­ben pró­bál­koz­tak sze­net bányász­ni, vas­há­mort, csép­lő­gé­pet, vízi­mal­mot működ­tet­ni. Aztán lett kápol­na, isko­la, és a XX. szá­zad­ra meg­szü­le­tett Orot­va, ami nem állt a fej­lő­dés útjá­ba, ész­re­vét­len­sé­gé­ben még­is elke­rül­ték a tébo­lyult esz­mék.

Orot­va nevé­hez egy meg­döb­ben­tő máso­dik világ­há­bo­rús tör­té­net is kötő­dik. 1944-ben, a szö­vet­sé­ge­sek vissza­vo­nu­lá­sa­kor egy falá­bú német kato­na lema­radt a saját­ja­i­tól. Az oro­szok épp itt, a falu hatá­rá­ban érték utol. Ami­kor beszál­lá­sol­tak egy csa­lád­hoz, maguk­kal vit­ték a fog­lyot, aztán, ahogy szok­ták, agyon­lőt­ték. Később a szé­kely csa­lád tisz­tes­sé­ge­sen elte­met­te a kert­je végé­ben a kame­rá­dot, dög­cé­du­lá­ját elküld­ték Német­or­szág­ba. Özve­gye éve­ken át járt vissza a sír­hoz.

A kicsiny falu isko­lá­já­nak pad­ja­it Erőss Zsolt hegy­má­szó is kop­tat­ta. A helyi emlé­ke­zet sze­rint a kör­nye­ző hegyek­ben mászott elő­ször, a falu kör­nyé­ki szik­lá­kon keres­te az első fogá­so­kat.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 174. rész: Gyergyói-havasok 3. — A Salamási-hegycsoport