Hazajáró műsorok

Fogarasi-havasok II. – Téli gerinctúra a Moldovánra

63. rész

Aki valódi magashegyi kalandra vágyik, és közeli helyeken szeretne hegymászó élményekkel gazdagodni, legjobban teszi, ha elmegy télen a Déli-Kárpátok legmagasabb, leghosszabb és legnagyobb tömegű kristályos hegységébe, a Fogarasi-havasokba. Az erdélyi medencéből felgyűrődött hegyvonulat 70 km-es vízválasztó főgerince ezer éven át hatalmas déli védfalát jelentette hazánknak. Völgyeiben vad patakok zúgnak, oldalait sűrű fenyves és lomberdő borítja, de a hegység igazi népszerűségét az erdőhatár felett a jégkorszaki gleccserkatlanokat lezáró, 2000 métert meghaladó hófödte sziklaormainak és csipkézett gerinceinek köszönheti. Miután nyáron a nyugati gerincen Erdély legmagasabb ormát, a Negojt ostromoltuk, most télen eljöttünk a központi övezet már Óromániába átnyúló legmagasabb csúcsára, a Moldovánra. A Kárpátok egyik legvadabb és leglátványosabb szakaszán a téli körülmények garanciát nyújtanak a magashegyi körülményekre és a felejthetetlen látványra. Odalent, a Kárpát-medence déli gyepűire települő honfoglaló magyarok majd a szászok lakta fogarasi uradalom egykor Erdély egyik legfontosabb központja volt. Aztán a történelem vasfoga felszántotta Fogarasföldet, s a hegyen túlról, Munténiából és Olténiából jövő románok vertek új gyökeret az ősi Királyföldön, így ma már csak üres épületek emlékeztetnek a fejedelmi aranykorra.

Látnivalók

Látnivalók / Erdély / Királyföld

A fogarasföldi Nagysink 13. századi eredetű szász erődtemplomáról híres. No és Kissink Árpád-kori erődtemploma, ami lassan-lassan újjáépül, a turisták mellett várva a fehér hollót, s meghagyva egy csepp reményt az utókornak.

Szinte hihetetlen, de száz esztendeje még 800 ezer német élt Erdélyben. A többnyire evangélikus szászok ősei 800 éve települtek ide, a Magyar Királyság délkeleti határának védelmére, valamint a kultúra, az ipar és a kereskedelem fellendítésére. A II. világháború után az itt maradtakat a kommunisták deportálták, vagy elűzték. Akik kitartottak, azokat Ceausescu adta el Németországnak, a fáma szerint fejenként 8000 márkáért. Mára alig 20 ezren maradtak egész Szászföldön.

Alsószombatfa híres középkori vásárhely, a 18. században az erdélyi görög katolikus püspökség székhelye volt. A volt erdélyi kormányzó, Bruckenthal Sámuel báró kastélya parkjában 1875-ben hozták létre Kisbér, Mezőhegyes és Bábolna után hazánk negyedik ménesuradalmát. A mezőhegyesről származó világhírű lipicai tenyészlovakból álló ménes célja a hegyvidéki lótenyésztés fejlesztése és az erdélyi lóállomány lipicai vérrel való nemesítése volt. A fogarasi ménest végül 1914-ben oszlatták fel, az állomány végül Bábolnára került.

Bővebben...

A Fogarasi-havasok legmagasabban fekvő turistaszállása a Podrág menedékház. A Podrag-tó keleti oldalán a Szász Kárpát Egyesület nagyszebeni osztálya által 1885-ben épített kőkunyhó helyére a Román Nemzeti Bank 1950-ben húzta fel a menedékházat. A turistaház a téli szezonban zárva tart, s csak a mellette álló, fűtetlen épületet használhatják a turisták.

Bővebben...

Az egész Fogarasi-havasok legmagasabb csúcsa a Moldován, ahonnan csodás panoráma nyílik a Fogaras-gerincre. Nyugat felé Erdély legmagasabb csúcsa, a Negoj-csúcs látható.

Bővebben...