Mária­fal­va ősi bir­to­ko­sa, a Kani­zsai csa­lád 1409-ben úgy gon­dol­ta, hogy mél­tó temp­lo­mot illik épí­te­ni Mária Menny­be­me­ne­te­le tisz­te­le­té­re. Az ered­mény Őrvi­dék egyik leg­szebb góti­kus temp­lo­ma lett. Később több­ször is átszab­ták, majd 1882-ben meg­hív­ták a jeles buda­pes­ti épí­tészt, Ste­indl Imrét, aki hét éven át igye­ke­zett meg­sza­ba­dí­ta­ni a barokk jegye­i­től és fel­újí­ta­ni neo­gó­ti­kus ele­mek­kel. A remek­be sza­bott épü­let hom­lok­za­ta még őrzi a közép­ko­ri Vághy- és a Kál­dy-csa­lád címe­re­it

A temp­lom bel­se­je már a neo­gót átala­kí­tá­sok ered­mé­nye. A hajó Magyar­or­szág szent­je­it ábrá­zo­ló szí­nes üveg­ab­la­kai Róth Mik­sa üveg­fes­tő buda­pes­ti műhe­lyé­ben készül­tek, „Vas megye közön­sé­ge” és “Magyar­hon hálás fiai” ado­má­nyá­ból. Az egye­dül­ál­ló főol­tár is a 19. szá­zad végén, Zsol­nay-majo­li­ká­ból készült. Ugyan­csak a pécsi Zsol­nay-gyár alko­tá­sa a szó­szék mell­véd­je is. A temp­lom szen­té­lyé­nek záró­kö­vét a magyar címer díszí­ti.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 92. rész: Borostyánkői-hegység — Őrzők a Pinka völgyében