Az elő­ke­lő Zeyk-nem­zet­ség tag­ja, Zeyk Domon­kos 1848-ban belé­pett a szé­kely had­erő­be, részt vett Erdély fel­sza­ba­dí­tá­sá­ban, majd Bem segéd­tiszt­je lett. 1849. júli­us 30-a esté­jét ’Kereszt­úron, Pető­fi tár­sa­sá­gá­ban töl­töt­te. Aztán más­nap a köl­tő­vel egye­tem­ben elin­dult a seges­vá­ri csa­tá­ba, hogy inkább legyen hős egy pil­la­na­tig, mint rab­szol­ga egy éle­ten át. Egy­ma­ga állt szem­ben a kozák had­se­reg­gel, és miu­tán lát­ta, hogy túl­élé­sé­re nincs mód, inkább önke­zé­vel vetett véget éle­té­nek. Emlék­mű­vét 1901-ben emel­ték Héj­jas­fal­va hatá­rá­ban.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 247. rész: Segesvárszék — Holt szász világ a Nagy-Küküllő mentén