Regényes múlttal büszkélkedhet Gyergyóremete. Igaz, nem túl ősi: első lakói csak a 16. században érkeztek. Legendás alapítója, az erős vonású, de szelíd tekintetű szerzetes szobor formájában is megelevenedik a központban, emléket állítva múltnak és jövendőnek egyaránt.
Remete népe valamennyi szabadságküzdelemből kivette a részét. A hazáért hősi halált halt remetei honvédek méltó nyughelye a hősök temetője. A község legősibb része a templomtér.
A központ mai arculatát már a 19. században betelepülő örményeknek köszönheti. Az erdőkitermelést és a szállítást irányító kereskedők révén Remete fontos tutajkikötő lett, ugyanis itt kanyarog a Maros, amin évszázadokon át a fát úsztatták le.
A gyergyói lapály ásványkincsekben is gazdag. A görgényi vulkánok öröksége a Maros mentén feltörő széndioxid, ami száraz gázömlések vagy borvizek formájában jelenik meg. A remetei borvíz gyógyhatása sokféle bántalomra javallott. A helyi fürdő fejlesztése az 1880-as években indult.