Beregsurányban az Árpád-kori templom mellett két kúria is figyelmet érdemel. A Beregben ritka barokk kúriák egyike a Bay család 18. századi kastélya. A nagy parkot a 19. századi, már klasszicista Uray-kastély uralja.
Tiszacsomán a föld alatt nyugvó honfoglalók holtukban is mesélnek. A 9. századtól használt temető feltárt sírjainak gazdag leletanyaga arról tanúskodik, hogy már Árpád népe megtelepedett itt, és településeik léteztek Szent István uralkodásának idején, a kereszténység felvételekor is. És hogy az eltemetett holtak szava ne legyen pusztába kiáltott szó, erre szolgál az emlékpark, melyben Árpád vezér és Szent István szobrai őrzik az ősök nyughelyét.
Mezővári Borsova egykor itt állt váráról kapta a nevét. Esze Tamás az ősi múltú mezővárosban is zászlót bontott, ennek emlékét vári ódon református templomának falán emléktábla őrzi.
Csetfalva a hagyomány szerint alapítójáról, Árpád vezér egyik hű uráról, Csetéről kapta a nevét. És ha már ilyen ősi múlttal rendelkezik, persze hogy innen sem hiányozhat a középkori eredetű, fatornyos református templom.Virágos, ornamentális díszítéssel festett kazettás mennyezetét ugyanaz a Lándor Ferenc készítette, mint a tákosi templomét.
Visszakanyarodva a Tiszától a Borzsa folyó felé, a hagyomány szerint Bene határában van a zászlóbontás helye, ahol Esze Tamásék toborzókörútjaikra gyülekeztek. 1703 júliusában a felkelők éppen itt keltek át a Borzsán.
A vidék egyik legkiesebb Árpád-kori faluja is csodaszép templommal rendelkezik. És ha ez nem lenne elég, a központban Pintér László sárvári fafaragó hét vezért ábrázoló szoborcsoportja emlékeztet 1100 éves beregi múltunkra.