Kevesen ismerik az Aranyos-Beszterce és a Dorna folyók egyesülésénél fekvő Dornavátrát. Ahol egykoron hazai és külföldi turisták sokasága járt-kelt és áldotta a mofetták, gyógyvizek, és a kristálytiszta levegő jótékony hatásait, ma már újfajta tömegek és megroskadt színfalak várnak. Mert ahogy a Monarchiát letaszították a történelem forgó-színpadáról, úgy kopott meg Dornavátra hajdani fénye is az elmúlt 100 esztendőben. Az 1700-as években pásztorok fedezték fel a környék ásványvízforrásait, amiket el is neveztek borkutaknak. 1775-től üdülőközpont épült köréjük, az egyre népszerűbb fürdőhely híre aztán Bécsig is eljutott. Ferenc József és Ferdinánd is élvezte itt a boldog békeidőket. 1886-ban Ferenc József maga támogatta a település további fejlesztését. Ekkor épültek palotái, vasútállomásai, temploma és iskolája is. Régi idők tanúja az 1871-ben foglalt, majd a monarchia néhai mezőgazdasági miniszteréről, Falkenheinról elnevezett forrás is.
1907-ben Dornavátra már városi rangot is kapott, de a világháborúk, az elcsatolás, az államosítás megpecsételték az üdülő sorsát. A fürdőket a kommunista időkben a román munkásosztály tagjai látogatták, kezelési jegyekkel. Egyelőre úgy tűnik az új rendszer sem képes élni Dornavátra adottságaival, a város szebb jövőre vártában tovább sorvadozik.