Csík­sze­re­da már az Árpád-házi kirá­lyok ide­jén a kele­ti gye­pű­rend­szer része volt, majd mint mező­vá­ros fon­tos utak keresz­te­ző­dé­sé­nél, a szer­dai napo­kon ott tar­tott vásá­rok szín­he­lyén ala­kult ki a 15. szá­zad­ban.

A Mikó-vár­ban kapott helyet az 1930-ban ala­pí­tott Csí­ki Szé­kely Múze­um, amely­ben állan­dó kiál­lí­tás mutat­ja be a vár­tör­té­net külön­bö­ző kor­sza­ka­it. A legen­da sze­rint Szent Lász­ló király Mikó nevű vité­zé­nek volt itt elő­ször vára. Beth­len Gábor erdé­lyi feje­de­lem taná­cso­sa, híd­vé­gi Mikó Ferenc, Csík‑, Gyer­gyó- és Kászon­szék főka­pi­tá­nya 1623-ban fogott neki vára épí­té­sé­nek. De vár­kas­té­lyát 1661-ben a török-tatár sere­gek már fel is dúl­ták, majd a Habs­bur­gok 1716-ra lak­ta­nyá­vá ala­kí­tot­ták.

A Mikó-vár­ban nép­raj­zi kiál­lí­tás is van, ami az elmúlt szá­za­dok – sok helyütt máig élő − parasz­ti vilá­gát, a csí­ki min­den­na­pok sajá­tos élet­te­re­it ele­ve­ní­ti fel.

Csík hagyo­má­nyo­san a kato­li­kus val­lás egyik erdé­lyi fel­leg­vá­ra. Ezt iga­zol­ják a régi szék­hely, Csík­som­lyó egy­há­zi emlé­kei és a Római Kato­li­kus Főgim­ná­zi­um is, ami szin­tén Csík­som­lyó­ról köl­tö­zött át négy évszá­zad után, 1911-ben Csík­sze­re­dá­ba. Az isko­la ma már egy­ko­ri diák­ja, az erdé­lyi vér­ta­nú püs­pök, Már­ton Áron nevét vise­li.

A csí­ki­ak sza­bad­ság­hoz való ragasz­ko­dá­sát jel­zi, hogy csat­la­koz­tak a Rákó­czi féle kuruc fel­ke­lés­hez és a ’48-as sza­bad­ság­harc­hoz is. 1916-ban a román had­se­reg tört be a város­ba, majd jött a bol­dog kicsi magyar világ, ami után újra Romá­ni­á­hoz került. Ami­kor meg­szűnt a Magyar Auto­nóm Tar­to­mány, Har­gi­ta-megye köz­pont­já­ul Csík­sze­re­da és Szé­kely­ud­var­hely ver­sen­gett. A hata­lom Udvar­he­lyet válasz­tot­ta, ám a csí­ki­ak addig tün­tet­tek, míg végül elér­ték cél­ju­kat, így lett végül ‘Sze­re­da Har­gi­ta megye köz­pont­ja.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 150. rész: Felcsík 1. — Csíkszeredától Lóvészig