A Madonnenschössl felől közelítjük meg Borostyánkő városkáját.
Első utunk a temetőbe vezet, ahol a magyarrá lett ír arisztokrata, Egán család sírboltját keressük. Fejet hajtunk a kiváló mezőgazdasági szakember, közgazdász, Egán Ede előtt, aki életét áldozta a magyar királyságért, a ruszin népért. Édesapja, Edward Írországból jött Magyarországra és 1865-ben vásárolta meg a Batthyány családtól a borostyánkői uradalmat.
A 13. században épült királyi vár a tatárjárás után a Németújvári grófoké lett, majd határvárként gyakran cserélte osztrák és magyar gazdáit. A Kanizsai, majd a Batthyány család is tulajdonolta, tőlük vette meg a 19. század végén az Egán család, akiktől végül az Almásyakhoz került. Itt született 1895-ben a híres Afrika-kutató és felfedező, gróf Almásy László. A ma már szállodaként működő várkastély külső falain különleges zöld színű köveket figyelhetünk meg.
A település környéke a szerpentin ásvány lelőhelye. A világon egyedül itt fellelhető zöld féldrágakövet már az őskorban is bányászták. Erről is mesél nekünk a központban a borostyánkői sziklamúzeum, melynek föld alatti világában megismerkedhetünk a nemesszerpentin fejtésével, megmunkálásával, és a környék bányászati múltjával. A könnyen megmunkálható féldrágakövet a mai napig kézzel fejtik ki. Az ásványból aztán az iparművészeti műhelyben különböző ajándéktárgyakat, ékszereket vésnek és csiszolnak a mesteremberek. A zöld különböző árnyalataiban tündöklő kő megmunkálásának legnagyobb alakja, a múzeum létrehozója, Otto Potsch szobrász.
Egy újonnan kialakított kilátódomb az Újvörösvágási-kilátó, amit a helyiek csak kuglófnak neveznek. Tetejéről szinte az egész Őrvidéket belátjuk.
A kilátóból tapasztaljuk, hogy a Borostyánkői-hegység nem egységes vonulat, hanem szántókkal, lelelőkkel tagolt, sok tömbből álló hegycsoport. Ezt a változatosságában rejlő vonzerejét ismerték fel a századfordulón a Magyar Turista Egyesület Vas vármegyei osztályának tagjai, akiknek az első turistautak, jelzések és kilátók köszönhetők.