Mada­ras alatt, az Olt jobb part­ján a Har­gi­ta egy külön­ál­ló hegy­fo­ka, a Bogá­ti-domb emel­ke­dik. Olda­lá­ban kőke­reszt, kör­ben erő­dí­tés, tete­jén kápol­na jel­zi, újabb ősi tit­ko­kat őrző szak­rá­lis helyen járunk. A Rákos ősi várá­nak helyé­re 1720 körül épült a Szent Jakab kápol­na.

A kivá­ló tör­té­nész, Hóman Bálint sze­rint a domb Bogát vezér­ről kap­ta nevét, aki Árpád népé­vel jött Erdély­be.

Rákos és Göröcs­fal­va közös temp­lo­ma a Cse­re­dom­bon: maga a misz­té­ri­um. Már Szent Ist­ván király ide­jé­ben állt itt kőká­pol­na. Sőt, a Cse­re­domb már a szent király előtt is ősi magyar kul­ti­kus hely lehe­tett. Az elmúlt korok­ban ala­po­san átala­kí­tott 13. szá­za­di erőd­temp­lom tor­nyát rej­té­lyes ábrák díszí­tik. A csil­la­gá­sza­ti jelek, embe­ri ala­kok, álla­tok és égi­tes­tek ere­de­tét és értel­mét már sokan és sok­szor pró­bál­ták meg­fej­te­ni, de az ősi tudás fel­tá­rá­sa még várat magá­ra. A temp­lom egy röp­ke ide­ig nagy­hí­rű Mária-kegy­hely volt, ám cso­da­té­vő Szűz­anya-szob­rát Szé­kely Mózes refor­má­ci­ót ter­jesz­tő kato­nái 1602-ben tűz­re vetet­ték.

A temp­lom mel­lett a cin­te­rem­ben is csen­de­sed­jünk el egy pil­la­nat­ra. Itt nyug­szik a szé­kely sza­bad­ság apos­to­la, az 1764-es fel­ke­lés lel­ki és szel­le­mi vezé­re, Zöld Péter plé­bá­nos.

Rákos­hoz kötő­dik Erdély jeles tör­té­net­író­ja, Cse­rei Mihály is. Úgy hír­lik, azt hir­det­te, hogy Erdély­re min­den rossz Bel­ső-Magyar­or­szág felől jön, így csak fél­sze­gen köszö­nünk be a Cse­rei-kúri­á­ba, ame­lyik épp abban az évben, 1667-ben épült, ami­kor a nagy his­tó­ri­ás a világ­ra jött. A Cse­rei csa­lád utol­só sar­ja sem akár­ki, Mikes Kele­men mát­ká­ja, Cse­rei Zsu­zsan­na volt.

Cse­rei Mihály­nak egy szo­bor is jutott a falu köz­pont­já­ban. Mel­let­te a Csík­rá­kos román meg­szál­lás aló­li fel­sza­ba­du­lá­sá­ra emlé­kez­te­tő kop­ja­fát Szer­vá­ti­usz Jenő farag­ta.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 151. rész: Felcsík 2. — Karcfalvától Madéfalváig