A Fló­ri­án kápol­na tör­té­ne­te egy­be­fo­nó­dik Fel­ső­őré­vel. A határ­őr­kö­z­ös­ség­nek már 1368-ban volt temp­lo­ma, amit később több­ször is elpusz­tí­tott a török, de a hit őrzői min­dig újjá­épí­tet­ték.

A hely­ség közép­ko­ri magyar vitézt ábrá­zo­ló címe­re is a határ­őr­múlt­ra utal.

És a kato­nai hagyo­má­nyok­hoz mél­tón a világ­há­bo­rúk­ban is helyt kel­lett áll­ni, erre emlé­kez­tet a köz­pont­ban a hősi emlék­mű.

Az elván­dor­lás és a beol­va­dás elle­né­re tovább él itt a magyar szó, sőt, Alsó­őr ma a kevés magyar több­sé­gű hely­ség egyi­ke Őrvi­dé­ken, ahol igen gaz­dag magyar könyv­tár is van.

A mező­gaz­da­sá­gi és kéz­mű­ves hagyo­má­nyo­kat és a jel­leg­ze­tes őrsé­gi népi épí­té­szet nyo­ma­it őrzik a táj­há­zak. Ilyen az Alsó­őri Múze­um közel két­száz éves tor­ná­cos paraszt­há­za is.

Az ősi Kend­szék egyik őrhe­lyén, Őri­szi­ge­ten magyar szó, magyar fel­ira­tok és magyar emlé­kek fogad­nak. A tele­pü­lés­nek gaz­dag múlt­ja van, de jele­ne sem elha­nya­go­lan­dó. Az evan­gé­li­kus és a kato­li­kus temlp­lom­ban is magyar nyel­ven kéri a gyü­le­ke­zet Isten áldá­sát, a gye­re­kek pedig az isko­lá­ban is magyar nyel­ven tanul­hat­nak.

A hit bás­tyá­ja a román kori Szent Lász­ló temp­lom, mely­nek leg­ré­geb­bi része, az apszis való­szí­nű­leg már az 1300-as évek­ben állt, míg a temp­lom­ha­jó 16. szá­za­di. A szen­télyt egye­dül­ál­ló közép­ko­ri fres­kók éke­sí­tik. A növé­nyi díszí­tő­ele­mek és óke­resz­tény szim­bó­lu­mok a távo­li múlt­ba repí­te­nek. Meg­fej­té­sük még várat magá­ra.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 92. rész: Borostyánkői-hegység — Őrzők a Pinka völgyében