Hazajáró műsorok

Tengermellék – “A magyar korona gyöngye”

143. rész

“Az Adriai tenger egyik tágas északi öblének partjain, egy kicsiny területet találunk, mely iránt minden magyar élénk rokonszenvvel viseltetik. Fiume és kerülete, a magyar tengerpart vidéke ez. Magyarországtól elszigetelten áll e terület; de csak térbelileg, mert a magyar tengerpart s az anyaország között a legbensőbb kölcsönös vonzalom létezik, s oly szoros kapocs fűzi össze e két területet, melyet semminemű fondorkodás szétszakítani nem képes. Felette nagy beccsel bir reánk nézve Fiume, s e szerint emelését, ápolását nem lehet eléggé ajánlanunk.”

 Havass Rezső: Fiume (1881)

„Tengerhez magyar! El a tengerhez!” – Kossuth Lajos évezredes magyar álmot fogalmazott meg. Uralkodóink jól tudták, csak az lehet erős, független ország, akinek saját tengerpartja van. A célhoz göröngyös út vezetett, de az Árpádok után a 18. és a 20. század között több korszak is volt, amikor Fiume és környéke a Magyar Királyság része lett. Előbb 1779-től Mária Terézia révén, majd a horvátokkal való kiegyezés után 1868-1918-ig, amikor fényesen csillogott „a magyar korona gyöngye.” A Magyar Királyság egyetlen tengeri kikötője régi fényét máig nem nyerte vissza: az olaszok, a szerbek, majd a horvátok sem tudtak élni a Kvarner öböl ragyogó adottságaival. A boldog békeidők régi íróival indulunk nosztalgiázni a tengermellékre, és ha már ott járunk, felmászunk a fölé magasodó Risznyák-hegység mészkőormaira is.

Látnivalók

Látnivalók / Délvidék / Tengermellék

A Monarcia egyik gyöngyszeme Lovran. Itt, a Liburniai partvidék volt egykor a Monarchia Riviérája.

Lovran már a római korban lakott volt, ebből az időkből csak az ódon Őrtorony maradt meg, amely a velencei uralom alatt kincstárként működött.

De itt található a Villa Flóra is, ahol 1914. május 31-én Feszty Árpád visszaadta a lelkét a Teremtőnek. Erről a falon lévő emléktábla tanúskodik.

Bővebben...

A Kvarner-öböl északnyugati csücskében, az Ucska-hegység lábánál a XIV. században a bencések alapítottak kolostort. A szinte lakatlan halászfalu a XIX. században egy csapásra a Monarchia második legnagyobb üdülőhelyévé nőtte ki magát. 1889-ben Ferenc József gyógyhelynek nyilvánította Abbáziát.

A magyar orvosok hamar felfedezték Abbázi jódos, tiszta levegőjének gyógyító erejét: sorra nyíltak a szanatóriumok a szívbetegek, reumások és asztmások számára. A magyar orvosképzés egyik atyja, Markusovszky Lajos haláláig itt végezte hivatását.

A gyógyturizmus másik kimagasló alakjának, a monarchia első gyermekszanatóriumát működtető Szegő Kálmánnak is jutott egy emléktábla.

Abbázia vonzereje a két világháború között sem csökkent. Villáit rendszeresen látogatták a magyar arisztokrácia és művészvilág jeles képviselői. Móra Ferenc például a Villa Jeanette-ben nyaralva fogott bele az „Ének a búzamezőkről” című regényébe.

Az üdülőt maga a császár, Ferenc József is meglátogatta. Nevét a Lovran és Volosko között az ő idejében kiépített, tizenegy kilométer hosszú parti sétány őrzi. A keskeny úton előszeretettel sétálgatott és ábrándozott Márai Sándor is.

Bővebben...

Voloskóban, a Minach-villa kertjében egy olyan magyar ember töltötte életének utolsó heteit, aki nélkül bizony nem lett volna magyar a tengermellék. Andrássy Gyula grófról van szó, aki utolsó hónapjait töltötte tenger melletti villájában. Döntő szerepe volt az 1868-as kiegyezésben. A horvátokkal kötött egyezség értelmében Magyarország három megyét adott Horvátországnak Fiuméért cserébe. 1929-ben állítottak magyar tisztelői egy latin nyelvű emléktáblát a kert falára.

Bővebben...

Terszat ősöreg várral büszkélkedhet, melyet egykor Tersaticumnak neveztek. Egykor a vár ura a híres Frangepán család volt, aki a török elleni harcokban is részt vett Fiume védelmében. 1826-tól a Nugent család birtoka lett. A vár mellet búcsújáró templom emelkedik, de a tengerre nyíló kilátás is pazar.

Bővebben...

Fiume belvárosát átlengi a Monarcha szelleme. Itt van például az Adria Magyar Királyi Hajózási Társaság hatalmas palotája, 1897-ből, amely büszkén fogadta az elé befutó hajókat.

Fiume legpezsgőbb része a város központja, a korzó. Közepén a várostorony magasodik, falán I. Lipót és III. Károly domborműveivel. Fiume ősi címerén a kétfejű sast alaposan megtépázta a történelem. Először, az olasz időkben az osztrákokra emlékeztető egyik fejét vették, majd a jugoszlávok az egész sast eltüntették, de ma már újra büszkén pózol az óratornyon.

A Fiume egykori kormányzójától elnevezett Ürményi tér dísze az 1884-ben épült városi színház.

Nemcsak a nagynevű fiumei szállodák vendégeiként voltak itt magyarok, de 1910-ben már a városlakók 13%-át adta a 6500 fős magyar közösség. Ma már alig százan vannak.

Hajdanán az itteni hajógyárban készült 1915-ben hazánk legnagyobb csatahajója, a tragikus sorsú Szent István, de itt tanult az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka, Horthy Miklós.

Bővebben...

A város egyik szegletén a Zrínyiek egyik régi vára áll.

Bővebben...

A Bakari-öböl kapuját Portus Regius, mai nevén Kraljevica őrzi. A Frangepánok után a Zrínyi család adriai támaszpontja lett. A 17. században kikötőt és két kastélyt is építettek Portorében. A hagyomány szerint a sarokbástyás új várkastély egyik bástyájában tartották a Wesselényi összeesküvés két délvidéki főura, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc titkos tanácskozásait.

Bővebben...

A Snieznik-csúcsra vezető túrának remek kiindulópontja a Platak síparadicsoma. A mészkő borította erdős hegység őshonos lakójáról, a hiúzról kapta a nevét. A nemzeti park kis területe gazdag élővilágot és változatos természeti képződményeket rejt. Ez a sokszínűség annak az átmenetiségének is köszönhető, hogy a tengermelléki karszt az Alpok és a Dinári-hegység közé ékelődve magasodik, a Földközi-tengeri és a kontinentális éghajlat összeborulásánál. A sziklás csúcsain elterülő hegyi legelők világa lenyűgöző gazdagságú: havasi növények és különleges karsztalakzatok tarkítják.

A nemzeti park második legmagasabb csúcsa, a Snieznik hófehér mészkőorma büszkén emelkedik ki az erdők zöldjéből. Szikláiról már visszaköszön a tenger.

A hegység legmagasabb csúcsa a Nagy-Risznyák, ahova meredek ösvény vezet fel. Helyenként láncok segítik az előrejutást a kitett mészkősziklákon.

Bővebben...