A Büdös-hegy és a Köztető közötti nyeregben fekvő ingóláp Székelyföld egyik nevezetes utóvulkáni látnivalója. A süppedős tőzegmohás terület neve onnan ered, hogy a kis tavakból buffogó szén-dioxid tör fel. A nyírfaerdős lápon olyan reliktum növények élnek, mint a tőzegrozmaring, a keskenylevelű gyapjúsás, a tőzegrozmaring, a mámorka, a szibériai hamuvirág és a kereklevelű harmatfű. Utóbbi rovarokkal táplálkozik: a leveleit borító ragadós anyag vonzza őket; a levélre ragadt rovarokra mirigyszőrök hajlanak, a levél begörbül, majd az emésztőenzimek lebontják a rovarok fehérjéit és a képződött anyagok felszívódnak a levélbe.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a tőzegláp kis tava.
Magasság: 988 m
Nyitva: 0–24
Megközelítés: Sósmezőről a kék kör és piros háromszög jelzésen, közben érintjük a Gyilkos-barlangot és a Madártemetőt is (2 km; 45 perc; 212 méter szintemelkedés)
A Csomád-hegység északi részén fekvő Vártető igazi ínyenceknek való hely. Valószínű, hogy a hegységben túrázók csak elenyésző része jut el erre a vulkáni csonkakúpra, amelynek legmagasabb pontja 1079 méter. Az andezit dagadókúp meredek lejtőit hatalmas kőtengerek borítják.
“A délre néző romos kapun lépünk be a várudvarba. A várkapu bal oldalán még láthatók a kapubástya alapjai. Jobb oldalon egy hatalmas kőbe vésve látható az őr helye. A közel egy méter vastag és két méter magas várfal belső oldalán mély árok fut körbe. Valószínűleg innen termelték ki a fal építéséhez szükséges anyagot. A régészek szerint a mészhabarccsal rakott várfal kora középkori lehet, de a vár központjában vaskori település nyomai is felszínre kerültek. Az 1085 méter magas Vártetőn igen bővizű forrás található, még az 1947-es szárazság idején is ebből itatták az itt legelő állatokat. De a kúthoz más történet is kapcsolódik.
Mesélik, hogy az újtusnádi Tánczos Lázár és Kovács András feljött a Vártetőre vadászni. Megesteledtek, s a kút mellé tüzet tettek, szalonnát sütöttek. Miközben a nyársat forgatták, a tűz mellé ült egy kecske. A kecske a nyársra békát húzott, s azt sütögette, s közben a Tánczos és Kovács kenyerét békazsírral lecsepegtette. A két férfi nézett össze, de nem mertek egymáshoz szólani. Egyszer aztán Tánczos a puskáját elővette, és balkézzel a kecskét meglőtte. Úgy zúgott az erdő, úgy csattogtak a fák, hogy csak… A kecske egybe eltűnt. Másnap, amikor a vadászok jöttek haza, az erdőszélén a kecskét dögölve találták. Úgy tartották, hogy szellem, talán a kút, vagy a víz szelleme ült a tűz mellett, s a nyársra húzott békát verte hozza a vadászok szalonnájához. Még az is tartották, hogyha a Vártetőn jársz, akkor „a bocskort kösd a farcsokodra, mert ha nem, akkor a rézf… baglyok megreszetelnek”.
A Vártető nemcsak védelmi célokat szolgált, hanem kultikus hely is volt. Ezt igazolják a vár északnyugati sarkában található hatalmas kőtömbökbe vésve fennmaradt ősi írásjelek is, amelyek nagy része megtalálható a székely-magyar ábécében is. Erről a természetes oltárról szép kilátás nyílik az Alcsíki-medencére. Amikor még óriások lakták a várat, innen nézhették a tusnádi szántóvető embereket. Mert a tusnádi néphagyomány úgy tartja, hogy amikor az óriás megszomjazott, akkor az egyik lábát a Vártetőre, a másikat meg Büklentőtetőre tette, s úgy ivott az Oltból.” (Forrás: tusnadfurdo.ro)
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a hegycsúcs.
Magasság: 1079 m
Nyitva: 0–24
Megközelítés: Tusnádfürdőről a kék jelzésen, a Vártető alatti elágazástól a kék kör jelzésen (2,3 km; 1 óra 20 perc; 377 méter szintemelkedés).
„A telepnek sétaútjai felvezetnek a hegyoldalon a fenyvesek közt a hegyek ormaira. A legtöbben azt az utat járják, mely a fürdő fölött kiemelkedő Apor-bástyára vezet. Egy festői formájú magas szikla-szál ez; a tetejére épített csinos szétnéző toronyból szép kilátás nyílik a szemben fekvő Sólyomkőre, a fürdőre, az Olt völgyére és a szomszéd hegyekre.” (Hankó Vilmos: Székelyföld)
Tusnádfürdő első jelzett turistaútja az Apor-bástyához vezetett, ahol 1883 óta várja a turistákat a kilátó. 2017-ben felújították a bástyát, amelynek földszintjén egy kiállítóhelységet alakítottak ki, ahol a bástya és a város múltjáról vannak fényképek kiállítva. A 701 méter magasan fekvő bástyához kb. 20–25 perc alatt érünk fel Tusnádfürdőről, a felső sétányon található Apor-forrástól. Innen egy körtúra keretében visszatérhetünk Tusnádfürdőre, de akár megmászhatjuk a Nagy-Csomádot is.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a bástya.
Magasság: 701 m
Nyitva: 0–24
Megközelítés: az Apor-forrástól a piros kör jelzésen (1 km; 25 perc; 93 méter szintemelkedés).
Azt mesélik a fiatal Ferencz József 1852-ben innen szemlélte meg a Tusnádi-szorost, és döntötte el, hogy újjáépítteti a szabadságharc idején tönkrement Tusnádfürdőt. A város felett emelkedő vulkanikus sziklataréj a Nagy-Piliske egyik keleti mellékgerincén található. Az andezit sziklákon 824 méteres magasságban egy kereszt mellől tekinthetünk le az Olt völgyében fekvő Tusnádfürdőre. Szemben a Vár-tető, a Komlós-tető, a Szurdok-tető és a Nagy-Csomád fenyvesekkel borított csúcsai láthatók. Az Alsó-Sólyomkő szikláin egykor vár állott, amelynek már csak romjai láthatók. A Sólyomkő egyébként védett terület, kiemelkedő értéke a Teleki hölgymál (Hieracium telekianum) amely csak itt fordul elő a világon. Figyelemreméltó hely a túlsó völgy felett emelkedő Toronykövek és az Olt felett átívelő függőhíd is.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a sziklán álló kereszt.
Magasság: 824 m
Nyitva: 0–24
Megközelítés: Tusnádfürdőről a piros háromszög jelzésen (1,1 km; 45 perc; 212 méter szintemelkedés).
