Az 1532 méter magas Ploska a fátrai Y közepe. Itt fut össze a liptói és a túróci gerinc a délről érkező főgerinccel, az Y szárával. Már a neve is lapost jelent, és valóban, egyedülálló nagy, lapos, füves csúcsa van. A tetején állva olyan, mintha a pusztán lennénk, még a keletre és északra lévő környező csúcsok is alig látszódnak. Lejtői télen nagyon veszélyesek a gyakori lavinák miatt. A Ploska már messziről felismerhető, nagy horpadások vannak oldalában, sokan egy nagy bálnához hasonlítják. Tetején partizán emlékmű áll.
Ahogy az ipszilonok alakjából adódik, három irányból juthatunk fel a Ploska hátára. A keletről érkező főgerincen a zöld jelzés fut, amely már a Ploska előtt a Mincsolt és a Fekete-követ is oldalazta, és itt a Ploska oldalában is átadja a lehetőséget a Háromrevucából érkező sárga jelzésnek, hogy inkább északról, szintben kerülje a Ploskát. A sárga jelzés pedig él is a lehetőséggel, és a nagy széles mezőn felkapaszkodik a Ploskára. A legnépszerűbb és leggyorsabb Ploska-túra egyébként a Háromrevucáról induló körtúra: a sárgán fel a Ploska-nyeregbe, majd fel a csúcsra, onnan a pirossal le a Kyzky-tetőre, ahonnan a sárgával vissza tudunk térni Háromrevucába. Ez így 14 km, 824 méter szintemelkedés, és simán belefér 1 napba; sőt, ha elugrunk a Ploska után a Borisov-házba, ott eszünk egy gőzgombócot, és a kékkel megyünk vissza a Kyzky-tetőre, majd a sárgával a faluba, akkor is csak 17 km a túránk.
Aki a Nagyfátrai magisztrális út piros jelzésén vagy a Fenyőházi-völgy sárga jelzésén ér fel a Borisov alatti nyeregbe, annak innen másfél kilométer, és 270 méter szint a csúcs.
A délről, az Ostredok felől érkezőknek van szinte a legkönnyebb dolguk, a piros jelzés gerincútján nem kell annyi szintet legyőzni a Ploska tetejéig, mint a másik két esetben.
Ezek a túrák persze kedvünkre variálhatóak, és akár fent is aludhatunk a hegyen, hisz a Ploska környékén jó néhány „utulna”, egykori pásztor- vagy favágóhajlék várja a túrázót, de a Borisov alatti menedékház is nyitva van az év minden napján. A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcsot jelző helymegjelölő oszlop.
Talán nem véletlenül tartják a Rakitort (szlovákul Rakytov) a Felvidék legszebb kilátást nyújtó ormának. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően erről a csúcsról elénk tárul az összes felvidéki magashegység a Kis-Fátrától a Magas-Tátráig, az Árvai-Beszkidektől a Polyanáig. A kereszttel megjelölt, 1567 méter magas csúcs egyben remek igazodási pont, hisz minden környező hegységből könnyen beazonosítható.
A Rakitort a Smrekovica-háztól a legegyszerűbb megközelíteni, ahova autóval is felmehetünk. Ha innen indulunk, akkor a zöld jelzést kell követnünk, amely balról oldalazza a Skalná Alpa csúcsát, majd az Északi-Rakitor-nyeregből mászik fel a csúcsra (4,1 km; 316 méter szintemelkedés; másfél órás út). A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcsot jelző helymegjelölő oszlop.
A Rőce völgyéből indul fel a sárga jelzés, amely szintén az Északi-Rakitor-nyerget célozza, miközben útba ejti a Limba kunyhót, ahol akár meg is szállhatunk. A sárga jelzésről az említett nyeregben kell a zöldre váltanunk, hogy feljussunk a Rakitorra (6,3 km; 932 méter szintemelkedés; 4 órás út).
Háromrevucáról is meghódíthatjuk a Rakitort, méghozzá a piros jelzést választva. Ez felmegy a Fekete-kő nyergébe, itt jobbra kell fordulnunk a zölddel a csúcsunk felé. Közben elmarad mögöttünk a Fekete-kő igen látványos sziklagerince, amely cápauszonyként hat, mögötte pedig már feltűnik a Ploska „bálnaháta” is. A zöld oldalazza a Mincolt, majd a Déli-Rakitor-nyeregből mássza meg egy sziklakapun keresztül a csúcsot (7,9 km; 944 méter szintemelkedés; 4 óra 15 perces út).
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
A Nagy-Fátra keleti, liptói gerincén emelkedő 1463 méter magas csúcs teteje ugyan természetvédelmi okokból nem látogatható, de oldalában, a csúcs alatt fut a zöld turistajelzés, ahonnan pompás kilátás nyílik az Alacsony-Tátrára. Ha a hegy északi oldalán a zöld jelzésről felsétálunk a gerincre, akkor a Nagy-Fátra nyugati, turóci gerince tárul elénk, illetve a Skalná Alpáról a Trnava felé futó Dvoriska gyephavas mellékgerince. Érdekes, hogy a szomszédos hegycsúcs, a Nagy-Smrekovica (1530 m) magasabb, mint a környező csúcsok, de tetejére nem vezet turistaút, és ezt a csúcsot is erdő borítja. És, hogy teljes legyen a Smrekovica-nyerget övező, erdővel borított csúcsok sora: a Kis-Smrekovica (1486 m) tetejére sem vezet turistaút, és innen sincs kilátás. Nem úgy az oldalából, a zöld jelzésről.
A Skalná Alpa a keleti gerincen éppen félúton van a Kis-Smrekovica és a Rakitor között. Megközelíteni a Smrekovica chata felől a legegyszerűbb, ahova autóval is feljuthatunk (9 km Podsuchá felől). A Smrekovica chata a hegység legmagasabban (1327 m) fekvő menedékháza, innen a Skalná Alpa oldalában lévő pados kilátópont – ami a jelvényszerző mozgalom igazolópontja is – éppen 760 méter távolság.
A Kis-Smrekovica oldalában lévő kilátóhely a Smrekovica chatától 2,6 km, közbe esik a Gránit Hotel és a Szent Gorazd kápolna.
